(frissítve: 2009.07.18. 02:34)
1x01. A délre tartó busz [The Southbound Bus]
- Azt hittem a segítés több a bébiszitterkedésnél.
- Óóó, meg fogsz lepődni, a dolog sohasem ilyen egyszerű. Az emberek bonyolult lelkek.
- Tudom. Ezért is szeretem őket. Hogy csinálják, Tess? Minden reggel felkelnek és mindent újrakezdenek. Ehhez sok bátorság kell, és ők még azt sem tudják, amit mi tudunk.
- Nehéz dolog...
- A szeretet nem bújik el, marad és harcol, kitart a végsőkig. Isten ezért tette ilyen erőssé, hogy mindenen átsegítsen minket hazáig.
1x02. Mutasd meg a hazavezető utat! [Show Me The Way Home]
Monica Dinkhez:
- Tudod, hogy jó vagy. Hagyd megtörténni.
*
Monica Peterhez:
- Vezessen az utad előre, legyen erős a karod, szálljon messze el a labda, és Isten maga vezessen haza.
*
Monica a történelemórán:
- Néha nekünk is harcolnunk kell azért, amiben hiszünk, néha több bátorság kell ahhoz, hogy ne tegyünk semmit, hogy ne mozduljunk, és ne engedjünk másoknak.
- De ettől nem lesz vége.
- Nem. A másik nem változik meg, de mi megváltozunk.
*
- Mind egyedül halunk meg, az egyedül élés az, ami tényleg fáj. Milyen maradandó dolgot hagy maga után?
...
- Életünk nagy részét mások emlékeiben éljük meg igazán.
1x03. Durva szeretet [Tough Love]
- Ohh, ennek pompás illata van, Tess!
- Édesem, ébredj föl, és ne szaglászd már tovább azt a kávét! Előbb-utóbb úgyis meg kell innod. Olyan, mint az élet, nem tudhatod mennyire finom, amíg meg nem kóstoltad. És nincs két egyforma kávé.
- Milyen az eszpresszó? Mindenki a presszókávét emlegeti.
- Erős és keserű, de sok ember így szereti, jó feketén, higítatlanul. De a presszókávé más szempontból is olyan, mint az élet. Gyomorégést okoz. Az élvezeteinknek meg kell fizetni az árát.
- Elég veszélyesnek hangzik.
- Néha vállalni kell a veszélyeket, és a kávéért megéri. Egy csésze forró nyugalom. Igazság, őszinteség, semmi megjátszás. Mert ha eltitkolod a valódi érzéseidet, a vége nem lesz más, csak boldogtalanság.
...
- Monica, most egy olyan nővel kell megismerkedned, aki soha nem tudta, mit kezdjen egy csésze kávéval. Vagyis mindig mindent eltitkol, és soha nem vállalja a veszélyeket.
*
Monica Elizabethhez:
- Isten nem azért küldött, hogy megbüntessen, Isten szeret téged.
- Miért?
- Azért mert Elizabeth vagy. Nem Elizabeth, az újságíró, vagy a Purlitzer-díjas, vagy az alkoholista, hanem azért, aki vagy. Isten szeret téged. De most már nem az vagy, Elizabeth, akinek egyszer megalkotott. Egész életedben csak rohantál, hajszoltál és el akartál kapni valamit, ami soha nem volt a tiéd, és nem vetted észre, hogy egyre messzebb és messzebb kerültél attól a tökéletes szeretettől, ami mindig is a tiéd volt. És most, most már majdnem teljesen elvesztetted.
1x04. Bukott angyal [Fallen Angela]
Tess Monicához, aki a ház tetejéről figyeli Angelát:
- Az emberek a sötétben olyasmit csinálnak, amit nem akarnak, hogy más is meglásson.
Angela és Monica:
- Ez különös. Olyan bölcsnek tűnsz, de nem tudsz kávét főzni.
- Gondolom, hogy így kerek a világ, mindenki mást tanul meg az életben. Talán ez az éjszaka arra való, hogy megtanuljak kávét főzni. És talán arra is, hogy elmondd Carternek az igazat.
- Sokszor elhatároztam, hogy mindent elmondok neki. Volt, hogy leírtam egy levélben, volt, hogy már az ajtóban álltam egy becsomagolt bőrönddel, és volt, hogy felvettem a telefont, mert féltem a tekintetétől, amikor megtudja, kit vett feleségül. De mindegy, milyen formában mondom el, a vége nem lehet más, csak szakítás.
- Jobban kell bíznod a szerelmében, Angela.
- Hogy várhatnám el, hogy megbocsásson, hiszen én sem bocsátok meg magamnak? Úgy képzeltem, hogy én fogom vezetni a kampányt, de nem teszem mást, csak ülök a tavon, és hálát adok Istennek, hogy megint elmúlt egy nap, és a titkom nem derült ki.
- Nem töltheted az egész életedet egy csónakban bújkálva, az nem élet.
- Ezt pont te mondod? Én legalább teszek valamit. Neked még a lábad se lett vizes.
- Akkor reggel találkozunk az iskolában, ugye?
- Ha esetleg el kell mennem, nem lenne kedved átvenni a helyem?
- Nem kell elmenned.
- Örülök, hogy megismertelek.
- Én is.
Tess és Monica:
- Figyelj rám, Monica! Az elhatározása már érik.
- Milyen elhatározás?
- Senki sem tudja megmondani, hogy határoz egy nő, aki nem tiszteli önmagát.
- Valami furcsa történik velem, Tess, és félek.
- Másképp, mint ahogy a tengertől félsz? Általában attól félünk, amit nem tudunk irányítani. De Angela hamarosan meghozza a döntést, hogy felfedi-e a titkát, vagy mélyen eltemeti.
- Bárcsak átvehetném tőle a döntés terhét.
- Ez egyeltalán nem volna helyes.
- Eddig még soha nem volt barátom.
- És én mi vagyok, az élettársad?
- Tudod hogy értem. Rengeteget tanulok az emberekről, és rengeteget tanulok magamról.
- Azt nem tudom, mennyit tanulsz az emberekről, de nem ártana megtanulnod kávét főzni.
Angela és Monica:
- Te mentettél meg, ugye? Te egy...
- Igen, angyal vagyok.
- Egy igazi, valódi angyalt küldött...
- Az Isten küldött, Angela.
- Mindig tudtam, hogy van benned valami nagy erő, valami rettenthetetlen, valami, amilyen én akartam mindig lenni.
- Nézz most rám, nézz rám, Angela. Te is erős vagy. Van bátorságod, hogy áldozatot hozz azért, akit szeretsz. És engem is megtanítottál ma valamire: a szeretet erősebb, mint a félelem. Amikor megláttalak ott kint, elfelejtettem, hogy mennyire félek a víztől, és utánad mentem.
- Nem tudom, hogy ez tényleg jó ötlet volt-e.
- Meghoztad a döntést, Angela. Élni akarsz, csak nem úgy akarsz élni, ahogy eddig.
- A múltat nem törölhetjük el, ugye?
- Nem, de mindannyian tudjuk, hogy nem az a fontos, hogy mi történt a múltban. Sokan vannak, akiknek most van rád szükségük, ebben a pillanatban. És pont ez az a pillanat, éppen ez, amikor esélyt kaptál arra, hogy mindent újrakezdj.
- Tudod, hogy milyen majdnem meghalni?
- Nem, erről nem tudok semmit.
- Hát, valahogy hirtelen az egész dologtól nem félek már.
1x05. Cassie választása [Cassie's Choice]
Tess és Monica az epizód elején:
- Emlékszel arra a férfira, aki két-háromezer évvel ezelőtt élt itt? Eltévedt egy hóviharban.
- Igen, emlékszem. Én vezettem egy barlangba.
- Az egész telet léghorgászattal töltötte. Meséket talált ki, amiket aztán elmondott a törzsének.
- Emlékszem. Azt mondta a többieknek, hogy élete leggyönyörűbb időszaka volt, mert találkozott magával abban az évben.
- Az embereknek most már nincs idejük találkozni magukkkal. Mindenki faxol és a modemen lóg, emailezik és online-ozik és mobilozik és laptopozik és walkman-ezik. Ha nem tetszik, csatornát vált, gombokat nyomogat: kilépés, törlés. Tudod, bárkinek bárki bármit mondhat akárhol a világon egy perc alatt. De azt hiszem, ez csak a felszín, a lényeg nem változott: a lélek megismerése, az összetört szívek gyógyulása, életet adni egy gyereknek... Még ha a világ változik is, sok minden a régi marad, és az olyan gyerek, mint az ővé (Cassie-re gondol), könnyen elvesznek.
Monica Cassie-hez:
- Ez egy olyan döntés, amit csak te hozhatsz meg. De azt hiszem, ha ezt a döntés semmi másért nem hoztad, csak szeretetből, akkor szerintem együtt fogsz tudni élni ezzel.
Monica és Cassie az epizód végén:
- Nem lesz semmi baja a babának, rendbe fog jönni.
- Majdnem meghalt, ráadásul miattam, a vérem miatt, majdnem megöltem.
- Nem, nem a te hibád, semmi rosszat nem tettél, Cassie, sőt megmentetted az életét.
- Hogy tudnék rá vigyázni? Soha nem gondoltam, hogy ilyen anyának lenni... hogy minden pillanatban... Még én is gyerek vagyok, nem lennék jó anya.
- Ó, Cassie, Cassie! Jó anya vagy, mert a legfontosabbat tudod, jobban szereted a gyereket, mint magadat.
- De honnan tudjam, hogy Fieldmanék jó szülei lesznek?
- Senki nem ismerheti a jövőt, Cassie. (Monica az égre néz, és felfedi a jövőt a lánynak.) Jól van. Elmondhatom neked. A lányodnak csodálatos és boldog élete lesz. Egy kicsit szeplős lesz, éppúgy mint te, lehorzsolja a térdét, és talán a karját is eltöri, de megnyeri a helyesírási versenyt másodikban, és negyedikben osztályelnök lesz. És szerelmes is lesz, néhányszor. Ó, és Cassie, a Chicago-i Szimfónikus Zenekarban ő lesz az első hegedűs.
- Honnan tudod?
- Angyal vagyok.
- Úgy érted, egy médium, vagy ilyesmi?
- Nem. Ez nem egy jövendölés volt, Cassie, hanem egy üzenet. (Átnyújtja a lány korábban zálogba adott fuvoláját.) Emlékszel arra, amikor gyerekkorodban este imádkoztál? "Kérlek, Istenem, engedd, hogy szépen zenéljek." És az imád generációkon át meghallgatásra talál. Mert a gyönyörű zene veled kezdődött.
1x06. Ami számít [The Heart of the Matter]
- Isten az ügyvédeket is szereti.
...
- A vég néha egy új lehetőség kezdete.
- Mit csinálsz, te lány! Ugye nem akarsz ezekben a szexi topánkákban táncikálni?
- Nem... Tess, ugye milyen furcsa, hogy az emberek hányféleképpen védik a lábukat?
- Az semmi! Nézd meg miket találnak ki, csak hogy a szívüket megvédjék.
- Charles? Szegénykém, innen nem is látom a szívét.
- Akkor közelebb kell menned.
- Ez ugye nem egy olyan halálközeli élmény?
- De, egy kicsit az.
- Hol az alagút? Nem vettem észre?
- Jócskán elkerült a halál.
- Akkor te vagy...
- ...egy angyal.
- Igen, ez egybecseng a tapasztalatommal. És amit a szívemről mondtál?
- Az igaz. Semmi baja.
- Nem haldoklom?
- Nem. Egész életedben féltél az élettől. Ha nem győzted volna meg magad, hogy haldokolsz, akkor azt mondtad volna, hogy túl kövér vagy, túl alacsony, vagy túl bármi vagy, és ez segített volna elbújni. De Isten teremtett téged, és ő tudta mit csinál. Nem vagy túl semmilyen... leszámítva a túl későt.
- Ha angyal vagy, miért nem adtad vissza a 200000 dollárt?
- Az megmentette volna az állásodat, de én az életedet jöttem megmenteni.
...
- Milyen nő ad csak úgy oda valakinek 20000 dollárt?
- Egy remek nő.
- Egy nagyon remek nő. Hozzám túl remek.
- Nem, én ezt nem hiszem el. És Robin se hiszi. (Monica rámutat a távolban az erkélyen sétáló Robinra.) Mikor éreztél így egy végrendelet miatt?
1x07 - Váratlan hó [An Unexpected Snow]
- Soha senki sem késik. A végzet mindig jókor jön.
- Mit csináljak, amikor megtörténik?
- A végzet nem megtörténik, megérkezik, és ha egyszer ideér, vagy megerősíted a lakatokat és kivárod amíg elcsitul, vagy kitárod a kapukat és meghívod magadhoz vacsorára.
- Bárcsak valahogy megmutatná magát, hogy lássuk mivel van dolgunk.
- Akkor már nem lenne végzet.
- Nekem meg nem lenne munkám.
- Ügyes! Látom már kapisgálod.
...
- Melyik Megan?
- A természetes. Ez a gond a végzettel, sose vagy hozzá jól felöltözve.
- Ezek cédrusfák?
- Ühüm. Cédrus a kandallóban, tűz a lélekben.
- Szeretem a cédrus illatát.
- Én is.
- Az meg mi? Egy pulyka?
- Igen, de ne szeresse meg.
- Itt a végzet most nem romantikus, Monica, ez az igazság pillanata, és a szerelem csak egy része az igazságnak. Ebben a házban nem él meg a csalás, olyan barátságot táplálunk, ami talán nem tart sokáig, de az igazságon alapul, és az igazság szabaddá tesz.
- Mi történt tegnap, eltévedtél?
- Azt nem hiszem, de valahol biztosan rossz felé kanyarodtam.
- Az életem története. Gondoltál arra, hogyan lehet ez? Jobbra fordulsz bal helyett, itt mész át az úton, és nem ott, és egy perc alatt megváltozik az életed, és még csak nem is tudsz róla.
- A férjemmel egy sarki újságosnál találkoztunk. Vajon hol lennék, ha nem álltam volna meg akkor egy újságért?
- Biztosan nagyon aggódik miattad.
- Sohasem aggódik miattam...
- Pedig most kéne látnia.
- Rémséges vagyok, igaz?
- Nem, inkább nagyon is természetes. Sőt, szerintem nagyon szép vagy. Nekem elhiheted, én ebből élek. Csodálatos profilod van. És remek természeted. Többet kéne lazítanod!
- Mondd csak, jól megy neked a fotózás?
- Egyesek szerint igen.
- Szerinted miért fotóznak az emberek?
- Szerintem mélyen legbelül így üzenünk hadat a halálnak. Ha csinálsz egy fotót valamiről, ha az el is tűnik, egy része megmarad.
- Tudod, szerintem jobb egy időre megkapni az egészet, mint egy részét egy életre.
- Most mit csináljak? Nem maradhatok és nem távozhatok.
- Mi ezt úgy hívjuk, hogy váratlan hóesés. Egyik percben még tiszta az ég, a következőben már esik. Bemehetsz és elbújhatsz előle, vagy a részévé válhatsz, és megváltozhatsz.
- Ha két ember együtt utazik, lesznek szakaszok, amikor csend van közöttük, de ez nem jelenti azt, hogy külön kéne utazniuk.
...
- Csak állj fel, fiam, és menj tovább, és ha ismét vágyat éreznél arra, hogy letérj az útról, emlékezz erre a percre. Ehhez az egy perchez bármikor visszatérhetsz.
(Monica a búcsúzáskor Meganhez.)
- Megan, tudom, hogy most magányos éjszakák jönnek, de szeretném ha emlékeznél arra, hogy mindegy milyen magányos vagy, sohasem vagy egyedül.
(Végül átnyújt egy hógömböt.)
- Boldog hálaadást! Nagyon hálás vagyok, hogy te vagy nekem, Tess.
- Tudod, a hála hálát szül, Szárnyacska. Egyszerűen imádlak! Úgy imádlak!
1x08. Manny
- A név úgy jó, ha illik a viselőjéhez. A név mindig olyan, mint a viselője természete, erről még nem hallottál?
- Igazad van. Akkor legyen Nagy Piros Autó.
- Jobb ötleted is lehetne...
- Nem mindegy, mi a neve? Mindegy, minek nevezzük a rózsát, akkor is illatos, nem?
- Lehet, de a gond az, hogy sokak számára a név a fontos, nem a rózsa.
...
- A zakóján rózsa van, de itt akkor is bűzlik valami.
- A türelem rózsát terem, és nincsen rózsa tövis nélkül. Ha az ügyfél boldog, mi mosolygunk.
- Látod, Barbara, én mindig mondom, ne idegeskedj, ahogy lesz, úgy lesz. Valahogy mindig lesz, én mindig ezt mondom.
...
- Attól, akinek sok adatott, sok váratik el..
...
- Az ember nem a ruhája alapján tartozik egy családhoz.
...
- Senki sem születik sznobnak, csak azzá válik.
...
- A család attól család, hogy megteremtjük.
- Szóval maga nem IV. Harrison Archbald. Kit érdekel! A Jóisten szereti magát, és tudja kicsoda, nem számít, hogy hívják.
- Hiszen egész életemet hazugságban éltem.
- Miért? Talán most másként viselkedne, ha Brohasnak hívnák? Rosszabb ember lenne talán? Nem szeretné annyira Barbarát? Az embert nem a neve, nem a családja határozza meg. A lényegét, a jellemét az Úrtól kapta, és Ön az életével mond köszönetet az Úrnak.
- Lehet, hogy Isten ismer engem, de...
- Hoztam magának valamit. (Átnyújtja a korábban a kisfiúval készült családi fotót.) Íme egy család, amit nem a név, nem a család története tart össze, hanem az, hogy a család tagjai szeretik egymást. Harrison, ezt ne veszítse el, kérem!
- Gondolkodtam, és megvan a kocsi neve.
- Akkor mondd.
- A Kocsi.
- A Kocsi. Tetszik. Egyszerű és őszinte. A Kocsi... Legyen!
(Nevetnek.)
1x09. Ne félj! [Fear Not]
- Az emberek az idők kezdete óta írnak dalokat, festenek képeket és készítenek filmeket a mennyországról és az elképzelt túlvilágról, de a közelében sem járnak...
- Néha olyan nehéz, Tess. Elfogadni azt, aminek meg kell történnie. Hogy többet tudunk, mint az emberek, de kevesebbet, mint Isten.
- Ha az élet túl sötét, Monica, akkor a csillagokra emeljük a tekintetünket.
Monica Wayne-hez:
- A kötelesség igazi kiváltság. Az Úr magára bízott egy gyönyörű lelket, aki szereti magát, állhatatos, és soha nem bántaná magát. Miért nem szereti Joeyt? Joey azt gondolja, hogy gyűlöli őt.
Joeynak szüksége van magára, Wayne. Elveszíti a barátját, és erre most döbbent rá. Ha Serana meghal, Joey elveszíti a hitet, ami eddig életben tartotta. Segítsen Joeynak hinni, és ígérem, én is segítek magának.
Monica Joey-hoz:
- Néha nagy bátorság kell ahhoz, hogy megtartsuk az ígéretünket. Serena tudja, hogy bátor vagy! Hiszen bemerészkedtél a legsötétebb helyre, éppen ideje, hogy a csillagokba nézz.
1x10. Csupán Isten kegyelméből [There, But for the Grace of God]
Tess Monica lelkendezésére válaszul, mivel nagyon odáig volt előző küldetése sikeressége folytán:
- A túlzott büszkeség pusztulásba dönt.
- Ha nem tudod hány fok van, nem tudod mennyire kell fázni.
Pete és Zack beszélgetnek Zack rémálomból felriadása után a menhelyen:
- Rossz álmokat választasz magadnak.
- Milyen álmaim legyenek?
- Semmi értelme a múltról álmodni, inkább álmodj a jövőről valamit.
- A tengerészetnél remek dolgom volt, érted? Nekem az volt a családom. Tengerészgyalogos voltam.
- És most ki vagy?
- Azt nem tudom.
- Én tudom, ki vagy. Egy ember vagy, aki nem gondol a jövő hétre, mert igyekszik túlélni a mai éjszakát. Ha így gondolkodsz, örökre az utcán maradsz. Merj álmodozni, és ne csak arról, hogy hol alszol az éjjel! Van családod?
- Van egy öcsém, de nem beszélünk egymással. Én nem beszélek vele.
- Ha lesz 25 cented, hívd fel az öcsédet!
Tess a hajléktalanná vedlett Monicához, aki kétségbeesésében siránkozik:
- Nem kell angyalnak lenned ahhoz, hogy segíts ezen az emberen.
- Jaj, Tess, azt hittem, hogy...
- ...hogy az Úr elfordult tőled? Megígérte neked, hogy nem hagy cserben, és nem is hagy. Attól, hogy láthatatlannak érzed magad, nem vagy az. Ne add fel, kislány!
- Jaj, Tess. (Sírva átöleli Tess-t.)
- Már érted milyen, ha megfeledkeznek az emberről. Ha elvesznek tőle mindent, ami emberré tette. Mit kérnél a Jóistentől, talán ételt kérnél tőle? Vagy azt kérnéd, hogy ne fázz?
- Azt kérném, hogy emlékezzenek rám. Azt kérném, hogy valaki törődjön velem.
- Pete is ezt szeretné. Úgy viselkedtél vele, mintha csak egy gond lenne és semmi más, pedig nem az, hanem egy ember. Tudnia kell, hogy megváltozhat az élete. Ezt kell megmutatnod!
- Hogyan?
- Jöjjön rá, hogy nem büntetésből került az utcára. Tanulj meg alázatosnak lenni!
- Annyira szégyellem magam!
- Ó, a szégyenkezés nem segít. Viszont a valódi alázat magasra emel.
1x11. A hős [The Hero]
- Sok ember nem szereti az éjszaka csöndjét.
- Pedig annak is megvan a különleges szépsége.
- Hallottad már annak az embernek a történetét, aki félt az oroszlántól? Annyira félt, hogy csak futott, futott és futott, és folyton hátrafelé nézegetett, hogy lássa, lecsap-e rá az oroszlán. És mivel állandóan hátranézett, nem vette észre, mi van előtte. És egy nap, mit gondolsz, kibe botlott váratlanul?
- Az oroszlánba.
Tess és Monica a seriff fiáról, Matthewról:
- Itt egy fiú, aki ennyit tanul. De a számára fontos kérdésekre nincs válasz a könyvekben.
- Nagyon csendes és jólnevelt, de több is ennél: szomorú.
- Olyan akar lenni, amilyennek az apja akarja látni, úgyhogy még nem is tudott rájönni, milyen is valójában.
- Az apja nagyon büszke rá.
- Drágám, az egyik legveszélyesebb dolog, egy férfi, aki rossz dologra büszke.
Monica Jameshez, a hőssé vált seriffhez:
- Tudom, hogy mi hajszol téged, James. Ha elég soká hajtogatunk egy hazugságot, igazsággá válik.
- Ki vagy te?
- Angyal vagyok.
- Ó, ez remek, ez tényleg jó. Nem is tudom, hogy térdre boruljak vagy... vagy igazoltassalak.
- Nem viccelek, és te tudod ezt. Évek óta csak rohansz, a vállad fölött hátranézegetve, ettől a perctől félve. A titkok a lehető legveszélyesebb dolgok, ha közel vannak, megkínoznak, ha távolodnak, nincsenek biztonságban. És te is tudod, James, semmi nem marad örökké titokban.
(Monica megmutatja Jamesnek, hogy is történt valójában az a bankrablásos eset, amely miatt hős lett a seriff.)
- Senki nem tudta pontosan felidézni, hogy történt. De mindegy hogy próbálod titkolni, az igazság igazság marad, és Isten ismeri az igazságot.
- Sajnálom. Sajnálom.
- Isten ezt is tudja. És most itt az idő, hogy elmondd a fiadnak.
- Furcsa, hogy néha meg kell némulni ahhoz, hogy érthetően tudj beszélni.
1x12. Angyalok az éterben [Angels on the Air]
- Egy generáció sosem érti meg a következő generáció zenéjét.
- A mi munkakörünkben soha ne mondd, hogy soha. Sokszor olyasmi is megtörténik, amit lehetetlennek gondolunk.
- Az, hogy ő megbántott, még nem jogosít fel arra, hogy mindenki máson bosszút állj.
Monica Claire-hez, miután megmentette őt a rosszul üzletelő srác támadásától:
- Istennek nincs szüksége tudományos magyarázatokra.
- Istennek?
- Én angyal vagyok, Isten angyala.
- Angyal vagy... Hát ezt elég nehéz elhinni.
- Tudom. De tudod, Claire, néha elég ha mélyen a szívedbe nézel. És ha egy angyal szól hozzád, ő mindig igazat mond, és ez az igazság szól a szívedből is. A szavait nem lehet félreérteni. Ezt az igazságot én most kimondom. Nagyon szereted az anyádat, jobban mint gondolod, és valójában nem akarod elhagyni őt, de nem tudod mi mást tehetnél, mert soha nem érezted ilyen magányosnak magad.
- Nem értem, mit keresek itt. Olyat akartam csinálni, ami nagyon fáj neki. Azt akartam, hogy ő is úgy szenvedjen, ahogy én.
- Sikerült elérned. Ettől most jobban érzed magad?
- Nem.
- Claire, az életben nem lehet elkerülni a rossz dolgokat sem, néha meg fognak sebezni, de ezt nem hozhatod fel ürügyül arra, hogy te is megsebezz és megbánts másokat, mert az neked is fog fájni. Isten szeret téged, és anyádat is szereti, és fáj látni, hogy kettőtöknek mennyi fájdalma van.
- Kettőnknek?
- Ühüm. Anyádnak jó ideje szenvedés az élete. Nehézségek között próbál téged felnevelni és megvédeni, miközben megpróbálja elnyomni a fájdalmát. Igen, sokat kell tanulnia, hogy megértse az érzéseidet, de neked is sokat kell tanulnod, hogy megérthesd, vajon mit érezhet ő.
- Soha nem gondoltam arra, hogy ő is szenved.
- Minden lánygyermek életében eljön az a nap, amikor meglátja az anyját nem mint anyát, hanem mint egy másik nőt, akinek összetört a szíve. Neked most jött el az a nap.
- Talán inkább anyunak kéne egy angyal.
- Neki is van egy.
Tess Sandyhez:
- Az eskükkel óvatosnak kell lenni, mert Isten hallja.
...
Sandy Tesshez:
- Miért küldene mellém Isten egy angyalt?
- Mert azt akarja, hogy tudd, van valaki, aki sosem hagy el téged, van valaki, aki mindig szeretni fog, ez az ígérete.
...
- Az egész világ a tiéd, vár még rád karrier, vár még rád házasság, vár még rád hit, de Isten azt nem engedheti meg, hogy elhajítsd magadtól az ajándékát. Claire biztonságban van.
- Köszönöm Istenem.
- Sok szenvedésen mentél át, és jönnek még nehéz idők, de el kell határoznod, hogy minden nehézség ellenére közelebb kerültök egymáshoz, és nem egyre messzebb. Másik állást találsz, de soha többé nem lesz másik Claire.
1x13. Isten nevében [In the Name of God]
Monica és Tess egy városka felé autózva, ahol a Timmy nevű srác egykoron Tess kedvence volt. Monica lelkesen bekapcsolja az autórádiót, de Tess egyből lenyomja.
- Ahh... A változatosság az élet sója.
- A gonosz erősödik, ha a jó emberek henyélnek.
- Ezt ki mondta?
- Egy szerelmesdal.
Monica Joanhez a kórházban, meglátogatván őt az ellene irányuló merénylet utáni lábadozásában:
- Senkinek sincs annyi oka félni, mint neked, de most odakint egy egész város retteg, éppúgy ahogy te. De ha a te házad ajtaja zárva marad, mindenki a saját félelmének a foglya lesz, és azok, akik ezt tették, győznek.
... Csak egy okból élted túl ezt az esetet, Joan. Ne add fel! Isten nem azért vezérelt ide, hogy most feladd. Megpróbálod? Adj neki egy esélyt, hogy elűzze a félelmedet.
Sam és Tess, az utóbbi vezeklése helyszínén a pusztában:
- Ha szemben állsz a gonosszal, nem lehet benned gyűlölet, mert az ő gyűlölete erősebb, mint a tiéd.
- Könnyű eljutni a szeretettől a gyűlöletig, de a gyűlölettől a szeretetig nagyon nehéz, még mindig érzem. Gyűlölöm azért, amit Timmyvel tett, és Isten bocsássa meg, gyűlölöm Timet is azért, ami lett.
- De nem szabad Tim ellen harcolnod, harcolj érte, amíg rá nem ébred, hogy szeret téged, és rajtad keresztül Istent szereti.
- A fény mindig ragyog neked, csak kérned kell.
2x01. Interjú egy angyallal [Interview with an Angel]
Monica és Tess:
- Tudom, hogy mi az a metafora. Ez egy metafora. (Előhúz valamit a retiküljéből.)
- Ez egy articsóka.
- Ott lent vettem az utcán egy piacon, és a kis fickó azt mondta, hogy van benne egy szív, ami annyira törékeny és annyira finom, hogy minden fáradságot megér.
Tess Monica-hoz:
- Sok embert ismerek, akik nem hisznek az angyalokban, de olyannal még nem találkoztam, akik nem akartak hinni bennük. Miss Martinnak nem kellett ezt a hirdetést feladnia, ki is találhatott volna valamit az angyalokról, de valahol mélyen legbelül sokkal többre vágyik. Az igazságra. Képzeld azt, hogy ő egy articsóka.
- A hit a bizonyítéka a láthatatlan dolgoknak.
- Hihetetlen, hogy egy pillanat mindent megváltoztathat.
- A véletlen megszűnik, ha az ember döntést hoz.
A szívsebész felesége a férjéhez:
- Emlékszel, hogy Sylvie mindig a csillagokat nézte? Kíváncsi volt, Isten melyiken lakik. A szívére mutattál: "Te vagy a csillag. Isten benned él."
Monica és a szívsebész:
- Szokott azon tűnődni, miért kell egyeseknek meghalniuk, hogy mások élhessenek? És hogy miért élnek a rosszak, és halnak meg a jók?
- Szinte mindig.
- Talán ezt nem is kell nekünk tudnunk.
- Akkor se jó ok a halálra.
- Ezt csak a halál után tudjuk meg. Csak azt mondom, hogy nem lehet igazságosan ítélni, ha a szabályokat sem ismerjük. Nem játszhatsz Istent, Joe, mert te nem vagy Isten.
2x02. Bizalom [Trust]
Monica a drogfüggő zsaruhoz:
- Egyetlen egy dolog van a világon, ami tényleg golyóálló, és az a hit. Nem egy pisztolyban, hogy lőni fog, sem egy rádióban, hogy szól, sőt a saját zsaruösztönödben sem. Hanem az a hit, amelybe minden reggel beburkolózol, a hit, hogy bármi is történik, Isten mindig szeretni fog. Nincs golyó, ami ezt meg tudná sérteni. De nincs az a gyógyszer se, ami helyettesítheti.
- Annyira félek. Tudod én, félek, hogy így kell élnem... Nem fog menni.
- Isten szeret téged, Zack, és ha ő veled van, nincs mitől félned. Semmitől sem.
Tess és Monica az epizód végén:
- A legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb kimondani.
- Azt hogy sajnálom, nem akartalak megbántani, hogy szeretlek, hogy valahogy túléljük ezt...
- ...hogy add vissza a kenyeret.
- Azt hiszem, Zack már nincs veszélyben.
- Ahogy azok sem, akik szeretik őt.
2x03. Ördögi angyal [Sympathy for the Devil]
Tyson Duncan, a nagyapa az unokájához:
- Tudod, Daniel, sok olyan dolog lesz az életben, amit jónak érzel, és sok olyan, amit rossznak. Meg kell tudnod különböztetni, mert el nem kerülheted. De mindig a szívedet kövesd, és ne érezz rossznak semmit, ha a családodról van szó, a szívedet (rámutat a fiú szívére), innen jön az igazi bátorság.
Monica megállítván a gyűlölet megnyilvánulását apa és fia között:
- Nem tudom, mikor kezdődött, talán generációkkal ezelőtt, de ti is belekerültetek a szökés és gyűlölet körforgásába. Egy apa dühös a fiára, mert az fellázadt, és ez az oka, hogy a következő fiú is fellázad, és így megy tovább. Ezt meg kell állítani, méghozzá ma este, mert a következő fiú, aki gyűlöli majd az apját, az Daniel.
...
- Isten szeret téged, Matt. Nem tudod megváltoztatni, amit Ty csinált, de te meg tudsz változni ma este, te meg tudod változtatni azt a fájdalmat, ami állandóan emészti a lelkedet.
- A megbocsátás a kulcs?
- A megbocsátástól ő nem fog változni, de te megváltozol, és azt hiszem, Ty is ezt kívánja neked.
- Kell hozzá egy kis idő.
- Lehet, hogy nem kapsz elég időt. Soha nem tudhatjuk, nincs-e késő, csak ha már késő.
2x04. A sofőr [The Driver]
Monica és Tess az epizód elején:
- Miért nem csinálnak az emberek reggelenként capuccinot, Tess?
- Dolgozniuk kell, drágám, nincs idejük.
- De ahhoz nem kell túl sok idő.
- De ezt a titkot nem mindenki tudja.
...
- Miért így élnek, Tess? Feltalálták az órát, és a rabszolgái lettek. Keresnek valami kis állást, és azzal börtönbe zárják magukat. Sehova sem vezető utakat építenek, és száguldoznak le-föl, előre-hátra. Néha kedvem lenne megrázni őket! ...Csak úgy képletesen gondoltam, persze.
...
- A legtöbb vezető állásban élő emberrel az a baj, hogy súlyos hibákat követnek el, mert nem a vezetésre figyelnek. Így történik a legtöbb baleset.
- Miért hibáztatod magad, hogy ember vagy, ha Isten annak teremtett? Isten szeret téged, és bármit is teszel, ez nem változik.
Tess és Monica az epizód végén a piros kocsival elhajtván:
- Szép munka, angyalkisasszony!
- Ez az jelenti, hogy vezethetek?
- Nem, nem azt jelenti.
- Mikor leszel végre nyugodt, ha én ülök a kormánynál?
- Ha te ülsz a kormánynál? Ki tudja, egy jelre várok.
- Ott egy levedlett kígyóbőr!
- Nem egészen ilyen jelre gondoltam.
2x05. Találkozó [Reunion]
Monica versikéi:
1. A vörös rózsán lebeg az ökörnyál, angyal őrzi a lelket, ha végül eljön az örök nyár.
2. Az edző öreg, a Packard meg ősi, bízz a klasszikusban, a T-Bird még győzi.
3. A rózsa vörös, az abroszok simák, ingyen van a süti, ragyognak a glóriák.
Tess arra, amikor kiderül, hogy Sam visszajött és szerelmet vallott Megannek:
- ...Háborúk, éhínség, kataklizmák, amelyek eltörölhetik a civilizációt, de a szerelmet, a szerelmet nem törölheti el semmi.
Tess az ihletről, amely Istentől érkezik az angyalokon mint hirvivőkön keresztül:
- Volt egyszer egy vers, amit megpróbáltál megírni, tizenhét éves korodban. Egyedül üldögéltél apád pajtájában. De egy szó hiányzott, pedig érezted, hogy lényeges és ott van a közeledben. Lehajtottad a fejedet, hallgattad ahogy a szél zenél a gerendák közt, és én egy szót súgtam neked.
- Öröm.
- Öröm.
- Hah, a te hangodat hallottam egész életemben?
- Ó, nem, én csak hírvivő vagyok, a szavak mindig a leghatalmasabb költőtől jönnek. Én angyal vagyok, Clarice, és engem ért az a megtiszteltetés, hogy elhozzam neked Istentől az ihletet közvetlenül a szavakon át. Én hozom az ajándékot.
- Istentől?
- Ó, a szavak mind tőle áradnak hozzád, és mindenkihez, aki erős és szelíd szívű. Jól használtad a szavakat, felemelkedtek, és megtisztultak. Most Isten azt kéri, hogy tisztítsd meg magad és a családodat, de a szíved zárva van. Kiabálhatom a füledbe Isten szavait akármeddig, nem fogod meghallani. Addig nem, amíg el nem engeded a félelmet.
- Most aztán a világon minden okom megvan, hogy féljek.
- Clarice, ezt a félelmet te táplálod, te töltöd meg erővel, és aközé a két ember közé akarsz állni, akit a világon a legjobban szeretsz.
- Élet és halál kérdése az, ami itt zajlik.
- Nem. Ami itt kockán forog, az élet vagy halál. Van ideje az életnek, és van ideje a halálnak. És ez Sam és Megan számára az élet ideje, a szerelemé, és neked, neked ezt hagynod kell.
- Nem leszek képes rá. Nem hiszem.
- Hát persze, most úgy érzed, hogy nem, halál van mögötted és halált látsz magad előtt, de többé ne hallgass a félelemre, tárd ki a szívedet és a lelkedet, és hallgass a költészetre. Talán te nem akarod áldásodat adni rájuk...
- Szeretném megmenteni őket.
- Nagyszerű! Semmi mást nem kell tenned, csak szeretni őket.
Tess Samhez a háztetőn:
- Semmi sem veszélyesebb, mint a szerelem, kivéve az, ha nem szeretünk. Sam, Isten nem azt ígéri, hogy könnyű lesz, csak azt ígéri biztosra, hogy megéri.
Ugyanez egy korábbi (MTV1-es vagy RTL-es) szinkronnal:
- Szerelemnél veszélyesebb dolog csak egy létezik: az, ha nem szeretünk senkit.
Monica Meganhez a temetőben:
- Megan, Clarice és Sam most már a családod, és meg kell hozniuk a döntésüket, és bárhogy is döntsenek ők, megígérem neked, nem fogsz egyedül meghalni.
- Monica?
- Sokféle angyallal találkozhatsz ezen a földön, de ma este neked valami fényes kellett. Én angyal vagyok. Isten küldött hozzád, hogy melletted álljak.
- Akkor hadd tegyek fel egy kérdést, miért, miért történik ez velem? Mit követtem el, hogy ezt érdemlem?
- Semmit, Megan, nem tettél semmit. Ez nem egy büntetés, ezt nem Isten mérte rád, nem Isten küldött el erre az utazásra, neki épp annyira fáj, mint neked, hogy ezen az úton jársz. De egyet megígérhet neked, Megan, ezen az úton végig veled lesz, és akkor is ott lesz melletted, amikor az utad végére érsz. Isten szeret téged. Ezért küldött hozzád.
- Akkor végig velem maradsz, bármi lesz, és bármeddig is tartson?
- Azt hiszem, ez inkább Sam feladata lesz.
- Sam elhagyott, Clarice is elhagyott.
- Nem, nem hagytak el. Isten elég sokat foglalkozott veletek ma éjjel. (Átnyújtja Clarice új költeményét.) A szeretet mindig melletted lesz, nincs másra szükséged, csak bátorságra, hogy vállald, ami jön.
Clarice új költeménye:
Mi, akiknek szokatlan a bátorság
száműzve a boldogságból
bezárkózunk a magányosság kagylójába
amíg a szeretet fel nem épít egy szent templomot
amit végre észreveszünk
hogy megszabadítsa az életünket.
Megérkezik a szerelem
és az exsztázisba vezet minket -
a boldogság emlékeibe
a dicsőség ősi meséibe.
És ha merünk szeretni
a szerelem megszabadítja a lelkünket
a félelem láncaitól.
A gyávaság tovatűnik
és a szerelem fényében
merünk bátrak lenni
és a szerelem hirtelen megmutatja
mennyit ér az életünk -
és minden, amit remélhetünk
maga a szerelem
mert az szabaddá tesz.
2x06. A mosoly művelet [Operation Smile]
Monica és Tess a békára, amit Monica a kezében fog és nézeget:
- Még sohasem láttam ilyen rondaságot.
- Hát, ha rondának látod ezt az urat, akkor az is lesz.
- Úr?
- Igen, ő, Jerome. Van neve, szíve, bibircsókja, de te csak a bibircsókokat látod.
- Mert azok a legfeltűnőbbek.
- Bébi, ne csak a szemeddel nézd ezt az uraságot, hanem a szíveddel is. Ha erre nem vagy képes, vissza kéne menned a kórusba, angyal lány.
...
- A flitterek néha legalább olyan szörnyűek, mint a bibircsókok.
- Az a hivatásod, hogy a flitterek mögé nézz.
- Nem hiszem, hogy sok mindent találnék a flitterek mögött.
- Bébi, légy óvatos! Egy angyal nem ítélkezhet a látszat alapján. Emlékezz Jerome-ra! A látszat mögött titok lapul.
Jeremy:
- Nem olyan érdekes ez a munka, összegyűjteni a fémdobozokat, papírokat, ilyesmit, de elég jó pénzt lehet vele keresni. Sokat elárul az emberekről a szemét. Disznó-e valaki, vagy... Hasonlít a régészek munkájához, ahogy kitalálnak mindent a megkövesült dolgokból. Száz év múlva majd ezeket fogják tanulmányozni.
Tess Monicának, amiért küldetésében megjelölt Ginger helyett inkább az ő beteg kislányával, Emilyvel foglalkozik:
- Azért mert hirtelen nem tetszik a ló, nem cserélheted le egy pónira a verseny kellős közepén.
Monica Istenhez, azon tépelődve, hogy megmondja-e az igazat, a kislány tartózkodási helyét az anyának:
- Tudom, hogy ha nem szólok, az olyan mint a hazugság, de tényleg szeretném, ha megoperálnák Emilyt, és tudom, hogy Ginger nem akarja. Az az igazság, hogy nem szeretem Gingert. Hát kimondtam. Gyűlölöm, amit a gyerekével tesz, nem értem, hogy teheti, nem tudom, mi jár a fejében. Mindig feldühít, ezért mindig félek, hogy mi fog legközelebb kicsúszni a számon, és végül nem mondok neki semmit.
Sajnálom, tényleg sajnálom, de nem tudom, mit mondhatnék neki ezekután, ha nem az igazságot.
Mert az igazság végül szabadá tesz.
Monica és Ginger Nashville-ben:
- Előtted most egy angyal áll, Ginger. Egy angyal, akit Isten küldött, hogy több fényt és gyógyulást hozzon egy gyermek életébe. De az a gyermek te vagy, és a gyógyulás nem lehet a tiéd, amíg el nem fogadod azt, hogy Isten nem büntet téged semmilyen vétkedért. Térdre kéne borulnod, és hálát kéne adnod neki, hogy küldött egy gyermeket.
- Nem értesz semmit. Nagyon vad és durva életet éltem, amikor balettoztam, és már tudtam, hogy terhes vagyok, de nem érdekelt, és ugyanúgy ittam tovább, dohányoztam, még drogoztam is. Istenem, én tettem ezt a kislányommal. Mindennél jobban szeretem, és mégis tönkretettem.
- Nem lehetsz ebben biztos. Hiszen még én sem tudom. Ez a legnagyobb misztérium a világon, és mi nem érthetjük meg, Ginger. Csak Isten érti. De van valami, amit megértek. Nem követhettél el akkora hibát, amit Isten ereje nem tudna kijavítani. A kislányod ma látta a napfelkeltét életében először. Itt az idő, hogy te is meglásd.
Monica és Tess az epizód végén:
- Ohh, ezen nem segíthetek, képtelen vagyok kívülállóként nézni.
- Az a te problémád, hogy érzelmileg mindig nagyon belekeveredsz az ügyeidbe. Az egy más dolog, hogy éppen ezt szeretem benned.
Monica Emilyhez a műtét után otthon:
- Tényleg gyönyörű kislány vagy, Emily, de ne felejtsd el, hogy mindig is az voltál.
2x07. Bankrablás földrengéssel [The Big Bang]
Tess és Monica:
- Figyeld meg, az emberek nagyon furcsák, amikor a pénz kerül szóba. Nem értem, hogy bízhatnak meg egy darab papírban...
- Hát mert ezt meg lehet szagolni, érinteni, kézbe lehet fogni.
- Az nem bizalom, az csak szaglás, érintés, fogdosás. És te miben bízol?
- Ez elég butuska kérdés. Én angyal vagyok.
- És mit szólnál, ha azt mondanám, nem bízol semmiben.
- Mi?
- Előbb-utóbb minden angyal rájön erre. Előbb-utóbb.
Monica Maxhez:
- A hit nem menti meg magát a bajtól, Max. A hit segít, hogy kibírja. Az én munkámban az apjához hasonlókat hívjuk Isten emberének.
- És mi a maga munkája?
- Angyal vagyok. Felismerjük ezeket a dolgokat.
- Hehehe, Monica. Egy angyal? Azt hiszem, túl sokáig volt ide bezárva.
- Én Istenem, Jó Istenem, lecsukódik már a szemem... De a maga apja nem félt attól, hogy meghal, mielőtt felébredne. Ugye, Max? Mit mondott mindig az apja, mikor lefekvés előtt imádkoztak? Mik voltak azok a szavak, amiket minden este elmondott magának?
- ...De a tiéd nyitva, Atyám, amíg alszom, vigyázz reám, hogy amikor a nap felkel, köszönthessük a szép reggelt. Az apám hitt abban, hogy mindig eljön a reggel.
- Jól van. Minden rendben. Minden rendben. (Max sír, Monica átöleli őt.)
Allison, Monica és Max a szülés megindulásakor, majd Monica a kisbabához is szól:
- Én is tudom, te is tudod, a baba is tudja, hogy meg fogunk halni.
- Ó, nem, nem tudja, egyeltalán nem ez az, amit tud. Mennyire kell egy angyal ahhoz, hogy higyj, Max?
- Nem tudom, talán jobban, mint másoknak.
- Nem, nem, semmi nem kell ahhoz, hogy higyjünk, semmi más nem kell, csak mi, csak ti. Ettől vagytok erősek. Hinni minden este a fényben, hogy holnap újra fölragyog, és éppen ezért születnek a csöppségek, hogy erősek legyenek és bátor szívűek, hogy megtalálják a hitüket. Ó, te kicsike, hoztam neked egy üzenetet. Isten azt akarja, hogy megszüless, és a világ arra vár, hogy megismerhessen. Nincs mitől félned. Igen, folyók keresztezik majd az utadat, de amikor átkelsz a vizen, Isten veled lesz. És igen, lesznek hegyek is, amiket meg kell másznod, de amikor már egy lépést sem tudsz tenni, Isten majd fölemel. Emberek várnak, hogy szerethessenek, és a szívüket adják, de Isten soha nem engedi el a kezed, minden lépésedet kíséri, ahogy kibukkansz a fényre, és hinni fogsz.
Tess és Monica az epizód végén:
- Ügyes voltál, angyal lány, megőrizted a hited. Vagy talán megtaláltad?
- Hahh, nem volt könnyű.
- Ha könnyű volna, bárki meg tudná csinálni.
2x08. Azonosítatlan nő [Unidentified Female]
Monica és Tess az epizód elején:
- Tess, ha visszamehetnél, és egy napot újra átélhetnél, melyik napot választanád?
- Óhóh, hát nem is tudom, volt néhány érdekes. De biztos boldog nap lenne, és mindenképpen a csoki felfedezése után valamikor.
- Van ezekben az emberekben valami. Ha megkérdezed őket, melyik napjukat élnék újra, mit válaszolnak? Hogy helyrehoznának valamit. Mintha pontosan tudnák, hogy mi mikor romlott el.
- Néha tényleg lehet tudni. Vannak olyan napok, amikről biztosan tudod, hogy megváltoztatták az életedet. Ettől az élet sokkal értékesebb lesz, mert hirtelen rádöbbensz, hogy nem élsz örökké.
Monica és Tess Cookie-nak az "én is lehettem volna" szövegére:
- Mindig ezt mondják, igaz? Ó, bárcsak, mi lenne ha, miért nem...
- Van egy pillanat, amiről biztosan tudod, hogy megváltoztatta az életedet.
- Vajon Jennifer emlékezni fog arra, amit a liftben mondott?
- Vajon elfelejti valaha?
Monica Jennifernek, megmutatva Thomas Wolfe "Nézz vissza angyal" című könyvét:
- "Egy kő, egy falevél, egy rejtett ajtó..." Ez mindig annyira tetszett, "egy rejtett ajtó"... Honnan lehet tudni, hogy keresni kell egy ajtót? Gondolom néha az ember nem is látja, csak ha átment rajta.
...
Az idézet teljesen és továbbiak:
"Egy kő, egy falevél, egy rejtett ajtó, minden elfeledett csupasz, magányos arc közül mi lettünk számkivetettek."
"Melyikünk nézett bele atyánk szívébe? Melyikünk nem maradt örökre rabigában? Melyikünk nem idegen egy életen át, és magányos?"
"Ó, elvesztem, útvesztőben bolyongok, a csillagok között fáradt, fakó parázson bolyongok, szó nélkül emlékezve keressük az elfeledett nyelvet, az elvesztett utat a mennybe. Egy kő, egy falevél, egy rejtett ajtó. Hol, mikor? Bolygó és erős szél tépázta szellem, gyere vissza hozzám!"
Jennifer és Clay a liftben:
- Hihetetlen, hogy egyidősek vagyunk, és te már annyi mindent csináltál az életben, én meg még alig éltem.
- Mindenki a saját útját járja, minden az időzítés.
- Tudod, minden nap elolvasom a horoszkópomat, de sose írja, hogy ma van az a nap, amikor megváltod a világot. Ezért ma reggel valami radikálisat tettem, és kidobtam. Utána imádkoztam, és kértem Istent, hogy egy nap hadd tegyek valami jelentőségteljeset.
- Tudod, hogy mit mondanak: vigyázz, miért imádkozol.
Jennifer arról, amikor Alexszel beszélgettek:
- Miközben hallgattam, amit mond, úgy éreztem, hogy ezt még sohasem mondta el senkinek, hogy még senkivel sem beszélt erről. Mintha egy titkos kertben lennénk, és az idő valahogy megállt volna, mintha... nem is tudom... mintha ott lett volna a helyem. Úgy éreztem, fontos vagyok.
Jennifer és Monica az epizód végén:
- Az egész azért volt, hogy lássam a balesetet? Miért én? Miért ő? Olyan véletlenszerű!
- Néha annak tűnnek a dolgok, mert Isten hagyja, hogy mi hozzuk meg a döntéseinket. De ő is dönthet, és ő úgy döntött, hogy akkor este a szobába küld téged.
- Miért?
- Mert te arra kérted őt. Imádkoztál, hogy tehess valami jót, nem emlékszel? És tenni is fogsz. De nem kell felépítened egy házat, vagy cikkeket írnod, hogy számíts a világban. Isten használ téged, itt és most, ha hagyod neki. Tudni akartad, hogy számítasz, ahogy Alex anyja is. Légy te a válasz az imáira.
Monica Alexhez a halála előtti pillanatban:
- Ne félj, Alex. Ugye nem félsz? Néhány hazavezető út rövidebb a többinél, de nem szabad a hátrahagyott emberek miatt aggódnod. Édesanyád tudni fogja, mi lakozik a szívedben, ezt megígérem. Ami az apádat illeti, hát most vár rád egy, akiben soha nem fogsz csalódni. Találkozni fogsz vele, szemtől szemben.
Tess és Monica az epizód végén:
- Más volt, mint a többi ügyed, igaz? Jót tesz a segítőknek, ha át kell élniük a halál angyalának a szerepét is, sokkal jobban átlátják a teljes képet.
- Néha a vég csak valami új kezdete.
- A vég általában csak a kezdet. Annyira tud fájni, ha egy szép életet elvesznek tőlünk -, de igazából sohasem veszik el. Igaz?
(És Monica életet lehel az epizód elején a gyerekek által lecsúzlizott fehér galambba, a galamb pedig elröpül.)
2x09. Fivérek [The Feather]
(Az 1. évad 9. részének folytatása. Wayne szerepében ismét Randy Travis, az ismert country énekes.)
Tess Wayne ébredését és az előző esti csoda valódiságán való eltűnődését követően:
- A hit első napja lehet csodálatos, de lehet nehéz is.
Egy csoda nagyon törékeny dolog. Ha nem vigyázol rá, könnyen megtörténik, hogy elferdítik az igazságot, a dolog ekkor kezd veszélyessé válni. Minden isteni veszélyessé válhat, ha rossz kezekbe kerül.
Wayne nagyon sokáig élt az élet sötét oldalán, a tegnap esti csoda hihetetlen nagy fénnyel ragyogott fel számára, és rávilágít mindenre, amit Wayne egyszerűen nem akar látni. Nem kezdheti el az új életét, amíg le nem számol a régivel.
Wayne válaszúthoz érkezett, és ki kell őt szedned onnan, mielőtt valami jön és elüti. Valaki most egyenesen felé száguld, és nemsokára telibe trafálja őt.
- Az a szomorú igazság, angyalom, hogy ahol híre megy a szenzációnak, ott csalók is vannak. És a csalókat semmi sem vonzza jobban, mint egy jó kis csoda.
Tess Charlesnak az angyalos csodát magyarázó beszéde után:
- Azért hisznek el neki mindent, mert azt mondja, amit hallani szeretnének. Az emberek hinni akarnak a csodában, és ez az, amit egy szélhámos meg tud lovagolni.
Monica Wayne-hez:
- Téged csak az a vallás nem érdekel, amit Charles hozott létre azért, hogy kihasználja a sok sebezhető embert.
Évszázadok óta ez megy, az emberek meg akarják magyarázni a megmagyarázhatatlant, és mindent elhisznek annak, aki állítólag Isten szavát hirdeti.
Az az ember a templomban ugyan csaló, de egyben a testvéred is, ezt ne feledd.
Isten létezik, és tudja, hogy mit tettél. Ha úgy döntesz, mégsem hiszel benne, akkor ettől nem fog téged békén hagyni. Isten létezik, Wayne, és a csoda is valódi volt. Isten azt akarja, hogy a templombajárók lássák a különbséget az igazság és az azt követő hazugság között. Egyedül csak te tudod leállítani az öcsédet.
Monica Joey-hoz:
- Istent nem érdekli, milyen okos vagy, csak az érdekli, ami a szívedben van. A te szereteted erőt adott ennek az elfeledett babának, hogy életben maradjon. Istennek terve van ezzel a babával és a családdal, amely már annyira várja. Neked is van saját családod.
Monica Charles-hoz, aki kiforgatta a csodát és üzletet csinált belőle:
- Nagyon régóta hamisítod a csodákat, Charlie. Milyen érzés egyszer átélni egy igazit?
- Ennyi éven át eszembe sem jutott, nem tudtam, hogy olyanról hazudok, aki tényleg létezik. Uram, segíts!
- Segít is, csak kérned kell.
Tess és Monica az epizód végén:
- Na, ezt nevezem én csodának!
- Hogyhogy az emberek csak karácsonykor veszik észre?
- Hát ezen már dolgozunk, már dolgozunk rajta.
2x10. Az elveszettek [The One That Got Away]
Monica és Tess az epizód elején:
- Imádom az esküvőket. Tudod, a szerelem belengi az egész eseményt, szinte tapintható.
- És néha visszakézből kapunk egy...
- Tess!
- Nem minden szeretet olyan tiszta, mint a miénk. Ismered a mondást, hogy a szerelem vak? Jegyezd meg, néha ostoba is.
...
- A vendégek nem alszanak a vonaton!
- Tudom, de meglepődnél, ha látnád, egyeseknek mekkora csomagjuk van. Főleg a láthatatlan csomagok. Amelyikben a múltat cipelik magukkal. Néha olyan félelmetes a múlt, hogy el sem tudod képzelni.
Tess Monicához az esküvő utáni fogadáson, Markra és Susanra nézve:
- Van úgy, hogy egy ember magában nem veszélyes, de rossz társaságba keveredve nagy bajt csinál.
Tess Monicához, amikor Andrew váratlan belépése kapcsán Tess-szel való kapcsolata miatt kezd aggódni:
- Tudod, hogy szeretlek, tudod, hogy büszke vagyok rád, de Andyt is nagyon szeretem. A szeretet olyan, mint a levegő, mindenkinek jut belőle elég.
- Igen, de Andrew mindig beleszól abba, hogyan végezzem el a küldetésem.
- Édesem, mi mind összetartunk, együtt kell megnyernünk minden csatát. Soha ne felejtsd el, hogy kinek tartozunk számadással.
Monica Markhoz:
- Minden embernek a kezében van a döntés szabadsága, a legrosszabb döntéseket a sötétségben hozzák, maga is ott döntött, ahogy Doug is.
- Leveleket írtam neki, 6 éven át írtam leveleket Dougnak, Angliából, Németországból, Taskendből, Pakisztánból, a szüleinek címeztem meg. Nem vártam tőle választ, mindig úton voltam. Csupa ostobaságról írtam neki: rossz az időjárás, a munka jó, milyen a tengerészetnél. De olyan jó érzés volt, azt hinni, hogy egyedül vagyok a világ másik végén, és beszélgetek a legjobb barátommal. Pedig nem beszéltem vele.
- Közelebb volt hozzád, mint képzelted. Felelősséggel tartozol Doug iránt, és ezt te is tudod. És minden egyes élet iránt, amit ez a nő tönkretesz, ha bíró válik belőle.
- Nem tudom.
- Azért jöttél, hogy helyrehozd egy régi hibádat, igaz?
- Igen, a Susan ellen elkövetett hibát.
- Tudnod kell, hogy Douggal kapcsolatban is helyrehozhatod a hibát. A szíved mélyén tudod, mi lesz a jó döntés, Mark. Ne vakítson el a képzelt szerelem fénye.
Monica és Mark Susanról epizód végén, majd Dougról:
- Nem lesz könnyű, de kiderült az igazság, ezen már semmi sem változtathat.
- Segítesz rajta?
- Ha ő úgy akarja, egy angyal majd segít rajta.
- Nem adja meg magát könnyedén.
- Nem lesz könnyű, de megadja magát. Bízz az erődben.
- Bárcsak megmenthettem volna Dougot! Ő volt a legjobb ember a világon.
- Ő is mindig ezt mondta rólad, Mark. Az igaz szeretetnél nem létezik nagyobb erő a világon. Örökké létezni fog, és soha nem tudhatod, honnan köszön majd rád. Te jószívű ember vagy, Mark. Oszd meg a szeretetedet azzal, aki megérdemli.
Tess és Monica az epizód végén:
- Nos, angyalkisasszony, mi a mai eset tanulsága?
- Szerintem három tanulsága van.
- Tényleg? Micsoda nap! Mondd!
- Az, aki bíró akar lenni, ne higgye, hogy ő irányítja a világot.
- Ez az első.
- Ne becsüld le a halál angyalát, mert a végén ő menti meg a glóriádat.
- Én csak ezt a két tanulságot vontam le. Mi a harmadik?
- Ha igazán, ha tényleg, ha valóban szeretünk valakit, hozzunk neki húsgombócot az esküvői vacsoráról.
- Angyalkám, de jó tanítvány vagy! Ne szégyenlősködj, nyugodtan ess neki!
2x11. A titok ['Til We Meet Again]
Kim és Monica:
- Mondja, mit értett azon, hogy a halál egy csoda?
- Hogy mit? A halál az egyetlen dolog, amit nem lehet meghamisítani. Őszinte és elkerülhetetlen, mint a születés. A lélek átlép egy másik birodalomba. A halált várhatjuk bámulattal és tisztelettel, vagy félelemmel és megbánással. A megbánással várt halál a legnehezebb halál, mindenki számára.
Monica és Kim:
- A családi titkok már csak ilyenek. Senki nem beszél, de mindenki tud róluk.
- Maga hisz Istenben, Monica?
- Nem csak hiszek, biztosan tudom, hogy létezik.
...
- Minden ima meghallgatásra lel, azonban előfordul, hogy a válasz: nem. És néha a válasz az, hogy: még nem.
Tess az anyához, Elizabeth Carpenterhez:
- Ez a gond a titkokkal, kedvesem, akit beengedünk a szívünkbe, az rájön a titkunkra.
Joe, az apa a különleges angyali felmentés után a családjához:
- Nagyon büszke vagyok rátok, mert az ösztöneitek azt súgták, hogy maradjatok a családban. De a család nem marad meg, ha az igazság nincs kimondva. Soha ne féljetek az igazságtól, mondjátok ki, nézzetek rá, éljétek át!
Tudjátok, az utóbbi néhány napban láttam a mennyország kapuját, és higgyétek el, gyönyörű. Ne feledjétek, én döntöttem így. Úgy döntöttem, szeretek.
Figyeljetek rám, igazi megtiszteltetés volt számomra, hogy édesapátok lehettem.
2x12. Rock 'N' Roll Papa [Rock 'n' Roll Dad]
Tess és Monica az epizód elején:
- Hát úgy látszik, hogy a nyugodt pihenés az, amit a legtöbb ember kívánni tud.
- Ha az emberek tudnák mi vár rájuk, nem lennének ilyen szomorúak.
- Hát a gyász nagyon erős érzelem, angyalkisasszony, és jó dolog, gyógyító dolog, egészséges dolog, nagyon sok fájdalomtól megszabadít. De olyan, amin át kell esni, és nem olyan, amihez ragaszkodni kell.
- Nem értem, miért ragaszkodnak az emberek olyasmihez, ami fáj.
- Úgy érzik, hogy ha lemondanának a fájdalomról, lemondanának az elveszett személyről is. Ez kemény lecke, de nincs más út, hogy megtanulják.
Monica és Dylan, a kisfiú:
- Úgy látom, nagyon haragszol valakire.
- Nem, nem lehet. Hogy lehet haragudni valakire, aki meghalt?
- Anyukádra?
- Istenre.
- Történetesen tudom, hogy Isten nem halt meg. Fogadok, hogy az anyukád miatt vagy rá dühös, ugye?
- Igen.
- Mondd meg neki, írhatnál neki egy levelet.
- A mennybe nem lehet levelet küldeni.
- Dehogynem lehet. Még papír sem kell hozzá, megírhatod a szívedben.
- Elég ostoba dolognak hangzik.
- De azért szeretnéd elhinni, ugye?
Jon Mateos, a rocksztár és Monica az epizód végén (Monica korábban a sofőrje volt, de kirúgta):
- Magát nem rúgtam ki?
- De, kirúgtál. De Istent nem rúghatod ki.
- Isten halott. A remény halott...
- Isten nem halott, nem hal meg csak azért, mert egy dalban azt mondják, de neked egy részed mindig meghal, amikor ezt mondod.
- Ez csak egy rossz látomás.
- Nem, hidd el, nagyon jó, és nem is látomás. Én angyal vagyok, Jon. Egy nagyon is élő Isten küldött, hogy segítsek neked tovább élni az életedet Evie nélkül.
- Remélem rövid lesz.
- Nem. Aznap éjjel, amikor meghalt, mondtál valamit az interjúban. Olyasmit, hogy mások a vallásra találnak, de te Evie-re találtál.
- Igen.
- Ekkora felelősséget nem szabad egy másik emberre terhelni, Jon. Nem imádhatsz valakit, aki nem hatalmasabb nálad.
- De Evie az volt.
- Evie egy csodálatos, kedves, vidám nő volt, és nagyon emberi. Tudta is magáról. Ezért zavarta annyira az utolsó dal, amit írtál. Hogy lehetne bízni abban, hogy megmarad az emberség ezen a Földön, ha mindennap megtagadjátok a dicsőségetek fényét. Sírokon táncoltok, és kigúnyoljátok a teremtőt. Evie tudta, hogy ennek a dalnak az ereje megfosztja a reménytől a közönségedet, a gyerekeidet, még saját magadat is. Ezt akarta megértetni veled, Jon. Most is ezt akarja. Evie halála nem jogosít fel arra, hogy az éned jobb részét is hagyd meghalni.
- Nem értesz semmit. Evie nélkül én senki vagyok.
- Saját magad vagy, és életben vagy. És Isten is él, és szeret téged, és segíteni akar rajtad és Samanthán és Dylanen, csak hagynod kéne. Azóta állandóan sírsz belül, de mindig egyedül sírsz. Talán most van itt az ideje, hogy sírjatok, de együtt.
- De hogyha elkezdek sírni, soha többé nem tudom már abbahagyni.
(Monica átöleli Jont.)
- Jól van.
2x13. Az indigó angyal [Indigo Angel]
Tess az epizód elején:
- Néha a változás tényleg fejlődés, de sokszor csak ürügy, hogy eldobhassunk valamit, ami régi.
Monica Zackhez:
- Zack, tudom, hogy nehezen tudja elképzelni, de a maga nagyapja is volt egyszer fiatal. Vágott az agya, mint a borotva, és a szíve a helyén volt, és voltak álmai. A legtöbbet szorgalommal és hittel valóra is váltotta. De mára már csak egy álma maradt, és még ha nincs is értelme a maga szemében vagy az enyémben, neki nagyon fontos.
Tess Samhez Al Jarreau régi időkre való visszaemlékezésében:
- Azért jöttem, hogy segítsek neked talpraállni, és hogy visszaadjam a zenébe vetett hitedet, ez volt a cél, ez a lényeg. Én angyal vagyok, Isten küldött hozzád.
- Egy nightclubba?
- Egy jó emberhez, akinek feladata van. Az angyalok mindenféle színűek lehetnek, nem csak indigó. Ez a hely csupa szeretet, te árasztod, és aki belép az ajtón részesül belőle. A lelkedből árad ez a szeretet, a zenédből, a megértésedből, a nagylelkűségedből, és Isten azt akarja, hogy tartsd nyitva az ajtót. Ne csak a zene miatt tartsd nyitva, hanem az emberek miatt. Ne törődj azzal, mit mondanak mások.
- Isten Mózest küldte az ígéret földjére, Józsuét Jerichoba, de...
- És neked azt üzeni, hogy maradj itt, mert te is vezető vagy.
- Maradjak itt?
- Emlékszel arra a régi Duke Ellington dalra? Ne csinálj semmit, amíg nem szólok. Mostantól ez legyen a vezérmotívumod. Maradj itt szépen. Persze jönnek még nehéz idők, háború, pénzgondok, és valami, azt hiszem, diszkó, de te ki fogod bírni, mert Isten mindig veled lesz.
- De te kellesz hozzá!
- Nem én vagyok az, aki kell, Isten csak megkért, hogy hozzak el egy üzenetet.
Monica Zackhez:
- Jaj, Zack, maga mindig jó dolgokra törekszik, de mindig rosszul, és Isten figyelmezteti erre.
- Nahát, a nagyapámhoz sok habókos bejárt, de magához foghatóval még soha nem találkoztam.
- Bárkit, aki ezen az ajtón valaha besétált, a nagyapja szeretete és tisztelete köszöntötte. Minden csavargót és zenészt, győzteseket, veszteseket, habókosokat, és bizony, néhányszor még angyalokat is. Engem, Andrewt, vagy Tesst.
(Monica megmutatja angyali valóját, Zack pedig megilletődik a látványtól.)
- Isten most is figyel?
- Isten mindig figyel.
- Vigyázni akarok a nagyapámra, el akarom vinni magammal New Yorkba. Vigyázni akarok rá, ahogyan ő vigyázott rám.
- Persze hogy fontos neked a biztonsága, de Istennek valami más is fontos, és ezért küldeni fog Samnek egy üzenetet. Még nem tudom megmondani, hogy mi lesz az, de hiszek abban, hogy megéri várnom az üzenetre, és neked is hinned kéne ebben.
- De ez a várakozás majdnem megölte.
- Nem, a várakozás, a hit tartotta életben. Ezért tartott ki mindenek ellenére, és meg akarta őrizni neked is, mint azt a régi, ragyogó Kennedy féldollárost, amit azóta is őriz neked.
- De a vevőim...
- Tudnak várni, csak egy napot. Ez neked 24 órát jelent, de a nagyapádnak élete legnagyobb ajándékát.
B.B. King:
- Soha nem felejtem el, amit egyszer Sam mondott nekem. A legjobb tanács volt, amit valaha kaptam. Azt mondta: "Soha ne add fel, de mindig adj." És azt is mondta, hogy én vagyok a kedvenc zenésze.
2x14. Jákob lajtorjája [Jacob's Ladder]
Sam (az angyal a különleges egységtől) Monicához a bíróságon:
- Isten minden helyzetet meg tud fordítani, úgyhogy ebből is valami jó lesz majd, csak azt nem tudom, hogy mi és mikor. De ne feledd, ő sohasem hagy el téged, és az, hogy emberi formában ragadtál, az nem jelenti azt, hogy már nem vagy angyal. Bármi is történne, sohase feledd, hogy ki vagy, sohase.
Monica a bírónak:
- Miért van az, hogy az emberek beszélnek Istennel, imádkoznak, de ha Isten válaszol, az őrültség?
Monica és Jacob a vietnámi háborúról beszélgetve:
- Istent okolod mások kegyetlenségéért?
- Igen, azért mert nem állította meg.
- Van hogy elindulnak a dolgok, és hagyni kell őket megtörténni. Én is ezt tanulom most. Isten nem úgy időzít, ahogy mi.
Monica Claire-hez:
- Te elfelejtetted, hogy ki Isten. Ő sohasem fordítana hátat neked. Semmi, sem halál, sem élet, sem háború, sem a múlt, sem a jelen, sem a jövő, senki és semmi nem választhat el téged Isten szeretetétől. Ezt egy angyalnál senki sem tudja jobban. Te is angyal vagy, igaz, Claire? Én is angyal vagyok. Azért küldtek, hogy hazavigyelek téged, és addig itt maradok, amíg nem állsz készen rá.
- Nem találom a mennybe vezető utat.
- Csak nyúlj érte. Nyúlj érte, ahogy May Lingért tetted, és ő érted jön és támogat, tudom, hogy így lesz.
Claire Jake-hez:
- Üzenetem van számodra, már rég át kellett volna adnom neked, még a helikopterben, de inkább hátramaradtam. Isten engem küldött, hogy elkapjam May Linget. Jake, jaj, Jake, Isten szeret téged, ismeri a szíved minden titkát, a szörnyűségeket, amit átéltél, nem hibáztathatod őt. De te hagytad, hogy a múlt közéd és Isten közé álljon. Add át neki a múltat, ő elég erős, hogy elviselje, és add át neki a jövődet is, és Jake, Isten ad neked erőt, hogy mindent elviselj.
Monica:
- Mindennap történnek csodák.
Felirat a táblán az epizód végén:
Egy Jake nevű ember és egy Claire nevű angyal emlékére.
Mindenükkel országukat, Istent és a gyerekeket szolgálták.
Tegyünk mi is mindig így.
2x15. Visszatérés [Out of the Darkness]
Monica Steve-hez a kocsiban, amikor elárulja neki mi történt 5 éve valójában:
- Fontos tudni, milyen törékeny dolog az élet, és hogy a kis dolgok nagy dolgokat okozhatnak.
Tess Monicához:
- Azóta nem láttalak ilyen letörtnek, amióta elromlott a kávégép. Ez vicc volt, ha nem tudnád.
Monica és Al, a krízismegelőző angyal:
- Al, én segíteni jöttem, és nagy bajt okoztam. Ezt nem tudom elfelejteni!
- Tedd azt, amit én szoktam. Tegyél úgy, mintha nem hibáztál volna. Puff!
- De Isten akkor is tudni fogja.
- Az én hibáimat is ismeri, de megbocsát nekem.
- Nem tudom, hogyan bocsássak meg magamnak.
- Ó, megbocsáss, de ha Isten megbocsát neked, ki vagy te, hogy ne bocsáss meg önmagadnak? Jobb vagy Istennél?
- Egyeltalán nem!
- Ide figyelj! Amikor Isten szabad akaratot adott nekünk, tudta, hogy néha hibázni fogunk, igaz?
- Igaz.
- Te mindennap ezt mondod az embereknek, saját magad meg nem tudod? Hahh.. Istennek terve van, olyan mint a szél, attól még, hogy nem látod, nem biztos, hogy nincs ott.
- Lehet, de egyszerűen nem érzem azt, hogy Isten ügyét szolgálnám. Olyan mintha lenne egy terve, de az miattam félresiklott volna.
- Jaj, Monica, ha nem fázna az arcom, most felnevetnék. Azt hiszed, felboríthatod Isten tervét? Komolyan azt hiszed, hogy Isten most odafent búsúl, hogy jaj, Monica tönkretett mindent, most mit csináljak?
- Nem, biztosan igazad van.
- Isten minden teremtményét szereti. Ebben benne vagy te is és én is. Nem hagy magunkra, ha hibázunk, hisz szükségünk van rá.
- De akkor sem tudom, hogyan segítsek Steve-nek tovább élni.
- Tudod, Isten miért a test elejére tett arcot, és miért nem hátulra?
- Öö... feladom.
- Ez nem vicc, hanem egy kérdés. És azt még elárulom, hogy ha megtalálod rá a választ, megoldottad a problémát is.
Monica később Steve-hez, aki nem látja szívesen, amikor megjelenik előtte és ismét segíteni akar neki:
- Néha nem olyan segítséget kapunk, mint amilyet kapni szeretnénk. Tudod, hogy miért van az ember arca a teste elején?
- Nem, nem kimondottan...
- Hát én rájöttem. Azért, hogy az ember azt lássa, amerre megy, és ne azt, ahonnan jött. Előre kell haladnunk, nem hátra.
- Nem hagyom, hogy a baleset tönkretegye az életemet és a családomat.
- A családod már a baleset előtt tönkrement.
- Ez hazugság!
- Nagyon sajnálom, de ez nem igaz. Szörnyű hibákat követtél el. Isten melletted áll, és megbocsát neked, de vállalnod kell a következményeket.
- Milyen hibák, milyen következmények?
- Tudod, hogy az micsoda? (Monica az oltár felé mutat.)
- Ez a kanál?
- A kanál.
- Fagyit szoktam enni vele.
- Ez furcsa, azt általában nem fakanállal szokták. Szerintem valami másra használtad.
- Nem emlékszem.
- De emlékezhetnél, csak nem akarsz. Elég régi darab. Szerinted?
- A nagyanyámé volt, aztán az apámé. Ez is egy olyan buta dolog, amit örököltem.
- Azt hiszem, valami mást is örököltél vele.
(Monica megmutat egy jelenetet Steve gyerekkorából.)
- Most már emlékszel, miért volt Jesse a tetőn 5 éve?
- Félek tőle...
- Az igazság fáj, de nem kell félni tőle.
(Monica megmutatja azt az 5 évvel ezelőtti pillanatot, amikor Jesse leesett a tetőről.)
- Miattam, miattam ment ki a tetőre?
- A nagymamád újra meg újra megverte apádat a fakanállal. Aztán ő vert meg téged vele. Minden dühöd és fájdalmad éveken át benned fortyogott, amíg át nem tudtad adni egy ártatlan gyereknek.
- Akkor Isten ezért büntet engem? Elveszi a családomat?
- Isten nem elvesz tőled valamit, hanem ad neked valamit. Ez ajándék, esély az újrakezdésre. Isten megbocsát neked, akkor is, ha te nem tudsz, Steven. Már láttam ilyet.
- Nem érdemlek megbocsátást.
- Isten akkor is megbocsát, ha hagyod neki. Ó, Steven, a múlton nem változtathatsz, de Istennel a jövőd még tiszta. Itt és most újrakezdhetsz mindent, tiszta lappal. Engedd el a múltat. Sétálj!
(Steve összetöri a fakanalat.)
Steve bocsánatkérése Bonnie-hoz és Matthew-hoz:
- Mondanom kell nektek valamit. Megértem, ha nem akartok meghallgatni, de én remélem, hogy igen. Tudom, hogy szörnyű, erőszakos ember voltam, olyan mint akit ma láttatok a kápolnában. Veletek és Jesse-vel is nagyon csúnyán viselkedtem. Ha ezt bárhogyan visszacsinálhatnám, megtenném. Nem fogok a válás ellen harcolni. Nem állok az esküvőtök útjába. Csak így tudom nektek bebizonyítani, hogy a lelkem mélyén mégsem vagyok szörnyeteg. Szeretném ha tudnátok, hogy eddig nem tudtam, ki vagyok, de most már tisztán látok. Kérlek, bocsássatok meg nekem, ha tudtok.
2x16. Csellengők [Lost and Found]
Tess Kathleenről Monicának:
- Ha a gonosz tetteiben értelmet keresel, csak a fejed fájdul meg, angyalkisasszony. A gonosz csak magáért a gonoszságért gonosz. A célja a káosz és a rombolás.
Monica Kathleenhez, a bukott angyalhoz:
- Nem én vagyok az, akivel harcolsz, Kathleen. Isten az. És én azért számolnék egy ilyen ellenféllel a helyedben.
Tess a fiúhoz, aki bizonytalan, hogy bele merjen-e keveredni a gyerekeltűnési ügybe, mi van, ha mégsem tud segíteni:
- A "ha" az egyik legcsalárdabb szó a beszéd történetében. Pl. ha fölmegyek azokhoz a nyomozókhoz, és elmondom amit tudok, talán segítek megmenteni azt a kisfiút. Ha túl sokáig töprengsz a "ha" szón, a végén lyukat rág a szívedbe. De ha fölmész, és elmondod amit tudsz, még ha ostobaságnak is tűnik, akkor ez a kis szó nem uralkodik rajtad többé. Könnyű döntés.
Az epizód végén Monica Kathleenről és a csellengőkről:
- Régen ő is angyal volt, de fölcserélte a szeretet erejét az erő szeretetével. De a hatalma fölötted immár véget ért. Majdnem sikerült megakadályoznia, hogy azt tett, amire születtél, hogy megmentsd a gyerekeket.
- Nem tudom megmenteni őket, mindig győznöm kellene.
- Isten nem várja el tőled, hogy mindig győzz, Frank. Szeret téged, és ez elég erőt ad, hogy tovább mehess az utadon.
- Mi lesz a gyerekekkel?
- Némelyikük biztonságban hazatér a te karodban, - és mások az ő karjába térnek haza. Bízz benne. És ne engedd, hogy bárki vagy bármi akadályozzon a munkádban. A fiú, akit oly régen keresel, Brian, életben van. Nézd meg milyen most. (Monica átnyújtja az Andrew által számítógéppel készített képet.)
- Köszönöm. ... Nem tudom, hogy mit mondjak.
- Csak ne veszítse el a reményt. A harc mindig folyik, még ha nem is látni. Szörnyűbb dolog miatt veszítünk el egy gyereket, mint a balszerencse, - és nem csak szerencse, ha megtaláljuk.
2x17. Drága Istenem! [Dear God]
A gyerekek levelei Istenhez (2-6. Tanya):
1.) Drága Istenem!
Mitől pislákolnak így a csillagok? A bátyám azt mondja, milliónyi fénygömb van fönt. A húgom szerint csupa gyémánt. Kérlek írd meg az igazat.
Ölel, Ben.
2.) Édes Istenem!
A nevem Tanya. Hét éves vagyok, majdnem. A jövő héten lesz a szülinapom, és elfújhatom a gyertyákat. Állítólag nem kell kimondani a kívánságomat. Akarod, hogy kimondjam, vagy tudod magadtól is?
Ölel, Tanya.
3.) Kedves Isten!
Nem igazán értettem a leveledet, mert ha nem létezel, hogy tudnál nekem válaszolni. Lehet, hogy csak rossz kedved volt. Sandynek is mindig rossz kedve van, és ezért bánt engem.
...
4.) Édes Istenem!
Ma van a születésnapom. Mennyi idő múlva teljesül a kívánságom? Apu azt mondja, hogy jobban van, de tudom, hogy ez nem igaz. És Sandy mindig bánt engem.
...
5.) Édes Istenem!
Apu azt mondja, hogy az angyalok hamarosan a Mennyországba viszik. Kérlek, hadd menjek vele én is! Inkább apuval lennék a mennyben, mint itt Sandyvel. Azért írok ilyen csúnyán, mert nagyon megütötte a kezemet.
Kérlek válaszolj hamar!
...
6.) Kedves Isten!
Nagyon sírok. Ha nincs időd írni nekem, megértem. Úgyis hamarosan meglátlak.
Ölel, Tanya.
Monica, Tess és Andrew a Tanya-ról:
- ...Valaki bántja azt a kislányt, de én meg tudom menteni.
- Várj egy kicsit! Neked nincs annyi erőd, hogy bárkit is megments ezen a Földön. És az, akinek van, azért küldött, hogy Max mellé állj.
- Max?! Max nem tud rajta segíteni!
- Azt nem tudhatod.
- Pedig tudom. Az emberek minden percben segíthetnének valakin, de nem teszik, mert félnek. De én nem félek!
- Így van. Ha te segítesz Tanya-n, nem kockáztatsz semmit. De ha Max segít rajta, ő kockára tesz mindent, és így magát is megmentheti.
- Ha, ha, ha segít!
- Lehet, hogy még nem próbálta, de fogja, és sikerrel jár. Vagy próbálkozik, és kudarcot vall. Az ő döntése. És akárhogy is dönt, neked mellette kell állnod, hogy segíts.
- De Tess, akkor ki segít Tanya-nak?
- Mégis mit gondolsz?
Tess Monicának, miután Max nem vállalja Tanya megmentését:
- Könnyű megítélni egy embert, megérteni nehéz.
Monica és Max, amikor a férfi 30 év után először jelentett beteget:
- Maga mikor vesztette el a reményt?
- Amikor meghalt a családom.
- A háborúban?
- A gázkamrában.
- És a maga Istenbe vetett hite velük halt.
- Ott nem volt Isten. Bár lett volna! Egyszer én is írtam neki levelet. Arra kértem, hogy vigyázzon a családomra, írjon be minket az élet könyvébe. A szívemből írtam a levelet, úgy, ahogy apám készítette a cipőket, mielőtt... Azelőtt.
- Cipész volt az apja?
- Uhm. A lábamra húzta a cipőt, és azt mondta: "Ne feledd el, ha ezeket a cipőket hordod, Isten veled sétál."
- Az apjának igaza volt.
- Az apám hitte, hogy Isten megment minket, egészen a halála napjáig.
...
- Ó, Max, biztosan tudom, hogy Isten létezik, és nem véletlen, hogy maga találkozott Tanya-val. A családját nem tudta megmenteni, de Tanya-t igen.
- Már késő.
- Nem tudhatjuk. De biztos késő lesz, ha meg sem próbálja. Késő neki, és késő magának, Max.
Monica Maxhez:
- Észrevette, hogy még azok is, akik nem hisznek Istenben, őt szólítják legrosszabb perceikben? Nem szólíthatja Istent, ha valahol a szíve mélyén nem hisz abban, hogy létezik. Ő kért meg engem, hogy hozzak el egy üzenetet.
- Ki maga?
- Valaki, akiben hinni akar, Max. De még mindig fél, fél Istentől, fél az angyaloktól.
Tess és Monica:
- Istennek tervei vannak, és azért mert te nem érted, mi történik, vagy Max nem érti, mi történik, az még nem jelenti azt, hogy Isten sem érti.
- De most börtönbe zárják, pedig nagyon fél a bezártságtól.
- Már rég be van zárva. Hit nélkül az emberi elme egy magányos cella.
- Ó, Tess, mit tehetnék?
- Állj készen arra, hogy segítő kezet nyújts, és hagyd, hogy elintézzem a többit.
Max és Monica a börtönben:
- Mit akar?
- Azt gondoltam, tehetnék érted valamit.
- Elég volt magából.
- Sajnálom, hogy így alakultak a dolgok.
- Talán ez is része Isten terveinek.
- Nem, ez nem.
- Akkor miért küldött ide egy angyalt?
- Mert szükséged van egyre.
- Nem elég, hogy elérte, hogy újra higgyek benne?
- A legtöbb ember hisz benne, de bízni benne, az a döntő lépés.
- Bízni? Viccel velem? Tudja, mennyire fáj, hogy ha Isten létezik? Így gyűlöl engem!
- Nem gyűlöl téged. Akkor miért nem hagyta, hogy meghaljak én is a családommal? Miért vagyok még itt?
- Nem tudom. Itt vagy, mert sikerült elbújnod. Életben vagy, mert valami célja van veled.
- Na és az anyám meg az apám? Az ő életüknek talán nem volt célja?
- Dehogynem! Isten mindenkinek ad célt. De az emberek választhatják az ölést is, a gyűlöletet, az életük tönkretételét. Te is.
- Nem érdekel Isten üzenete, már kaptam belőle! Hatmillió nő, férfi és gyerek halt meg. Akkor hol volt, és mit csinált?
- Fájdalmában sírt a gyermekeiért.
- Ne mondjon nekem ilyet! Cserbenhagyott minket!
- Nem! Az a rengeteg halál szörnyű és felfoghatatlan, de aki életben maradt, Max, Isten nélkül nem élhette volna túl.
Andrew Maxhez a Holokausztról:
- Nagy kitüntetés látni a bátorságot. Máskor is láttalak már egy ilyen helyiségben, akkor láttad utoljára az apádat. Figyelemreméltó ember volt. Tudod, hogy halt meg? Elmesélem. Emelt fővel halt meg, Max. Állva halt meg, miközben imádkozott, köszönetet mondott az életért és a családjáért, és csak egy dolgot kért Istentől, hogy mindig kísérje a fiát, Maxet, élete minden napján, nem számít hány napja van vissza. És látod, az életed visszahozott, ide, egy ilyen szobába, olyanba, ahol utoljára láttad az apádat. Tudtad, hogy hol keresd Tanya-t, mikor elveszett. Ott, ahol utoljára látta az apját. Ezt soha, soha ne feledd el, Max! Ha úgy érzed, hogy Isten nem létezik, ha úgy érzed, hogy elvesztetted a hited, csak menj vissza. Csak menj vissza, és ő ott lesz, és vár rád.
Monica Maxhez, amikor visszatért arra a helyre, amit Andrew említett:
- Isten szeret téged, mindig is szeretett, és nem akarja, hogy ezt elfelejtsd. Nem felejtheted el, nem szabad. És bár ezen a helyen ismerted meg a félelmet és a kínt, itt ismerted meg a hitet és a szeretetet is. És ha nem jössz vissza és feladod, ők fognak győzni.
2x18. Esély [Portrait of Mrs. Campbell]
Tess és Monica a galériában:
- Pentamento-nak hívjuk azt, ha egy festményt egy másik festményre festenek. Tegyük fel, hogy a festő megörökít egy napsütötte napot, de valami megváltozik, ezért rögtön ráfest valami mást.
- És miért nem új vászonra fest?
- Mert azt hiszi, úgysem veszik észre. Az emberek mindig ezt csinálják, akár művészek, akár nem. Ha találnak valamit az életükben, ami nem tetszik, befestik más színűre, hogy másoknak ne tűnjön fel.
- De ettől az még nem tűnik el.
- Nem bizony! A te feladatod az, hogy megmutasd nekik a valódi színt, a fényben.
Andrew Aprilhez:
- Tudja, nagyon furcsa dolog ez a félelem. Ha félünk, akkor nem látunk semmi mást, csak a félelmünket. Mindig van választási lehetőség, de ha az ember fél, akkor azt nem ismeri fel.
Monica Aprilhez válaszul amiatti félelmére, hogy anyósa meghalhat:
- Az Úrnak sok neve van. Jehova, a Mindenható, Örökkévaló Urunk, Alfa és Omega, de tudod, hogy ő hogy szólítja magát? Én Vagyok. Ha megkérded az Urat, ezt mondja majd. Én Vagyok, nem Én Voltam, vagy Én Leszek, hanem hogy Én Vagyok. És azt mondja majd, én itt vagyok, mert neked szükséged van rám. És April, ha az Úr itt van, itt van most veled, akkor mondd, mitől félsz? Az Úr annyi mindent szeretne mutatni neked, de a félelmed az útjába áll. Add át magad, itt és most, most azonnal! Aztán meglátod, hogy a válasz már ott van a kezedben.
Tess Marianhez:
- Az Úr szeret téged, Marian. Igen, hosszú évekkel ezelőtt valóban hibát követtél el. De tizenhat évesen túl fiatal voltál ahhoz, hogy anya legyél, főleg nem nevelhettél fel egy olyan kisfiút, mint Tommy, ez igaz. Ám valaki az igazságot szégyenné változtatta, és azt mondta, hogy Tommy büntetés, nem pedig ajándék. Az Úr nem ítélt el, amikor megszülted őt, mások ítéltek el, te pedig elfogadtad a hazugságukat és magadra vetted a szégyenüket, az Úr szeretete helyett.
- Az Isten szeret engem?
- Jobban, mint gondolnád.
- April nagyon igyekszik, hogy megszeressen téged, de nincs könnyű dolga, mert nagyon fél.
- Mitől fél?
- Hogy visszautasítod, hogy teljesen egyedül marad, hogy nem lesz jó anyja a gyermeknek, akit a szíve alatt hord.
- Aprilből csodálatos anya lesz.
- Ezt mondtad már neki? Gondolkodtál már azon, milyen érzés lehet anya nélkül felnőni?
- Tudom, hogy milyen érzés. Az én anyám nem halt meg, de soha nem állt mellém, főleg amikor...
- Amikor szükséged volt rá. Aprilnek szüksége van rád, nem meri beismerni, de így van. És kedvesem, neked is szükséged van rá. De ha kitárod a lelked kapuját, kiderül, hogy te is szereted Aprilt. Ideje megbocsátani, Marian. Hagyd, hogy megbocsássanak neked, és akkor az Úr megtölti a lelkedet annyi nyugalommal, amennyiről nem is álmodtál.
2x19. Élet a képernyő után [The Quality of Mercy]
Tess Joelhez a kápolnában:
- Nem kell angyalnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük a lényeget. Bár én az vagyok, angyal, akit az Úr küldött. Ne féljen! El kell mondanom magának, hogy az Úrnak egyeltalán nem tetszik az, ahogy viselkedik. Tudja, a világ nem színház, nem színpad, és a nők és a férfiak nem színészek benne. Az Urat csak az érdekli, hogy ki maga, és mit tesz az életben. Az, hogy mennyire jóképű, vagy hogy mennyi autogrammot osztogatott, vagy hogy mennyi díjjal díszíti a kandallóját, az egyeltalán nem érdekli a világ teremtőjét. A világ összes szerepét eljátszhatja, ez nem érdekli az Urat. Mert azt a szerepet nem játsza el, amit Ő felajánlott magának. Joel-t, az igazi Joel szerepét. Az igazi Joel sosem csalná meg a feleségét.
- Sajnálom.
- Ne nekem mondja, mondja az Úrnak, aztán meg a családjának, mert őket bántja a legjobban.
- Én nem akartam bántani őket. Nem is kerestem az alkalmat. Csak jobban akartam érezni magam.
- És sikerült? Nem hiszem. És még valami. Miért akarja, hogy több ezer ember rajongjon magáért, mikor a fia amúgy is rajong Önért? A felesége is, és az Úr is szereti.
- Segítsen!
- Ne engem kérjen, hanem Őt. Az Úr majd segít, Ő szereti magát és meghallgatja.
Monica Marshallhoz:
- Az Úr ragyogó fénye ragyog be téged mindig, amikor könyörületes vagy, vagy megbocsátó. Nekem elhiheted, Marshall, mert én angyal vagyok. Az Úr küldött hozzád, azt akarja, hogy megértsd, nincs jogod elítélni apádat. Bocsáss meg neki.
- Gyűlölöm őt!
- Az Úr nem gyűlöli őt. Tudja, hogy Joel ember, és az ember esendő. De te nem embernek látod édesapádat, igaz? Hanem egy hősnek, akit bálványozni lehet. Ezen a világon senkit nem szabad bálványozni, Marshall. Lehet, hogy most gyűlölöd apádat, de az Úr arra kér, hogy szeresd őt, és most eljött az idő, hogy tényleg megszeresd.
Tess Monicához és Andrewhoz az epizód végén:
- Csak egy dolog rosszabb egy sztárjelölt angyalnál, két sztárjelölt angyal!
2x20. Saját vérem [Flesh and Blood]
Tess Monicához, a buszon:
- Egy dolgot jegyezz meg: az igazság szabaddá tesz, az igazság mindenkit szabaddá tesz, de nem hullik csak úgy az öledbe, mert szépen utána kell járnod.
Tess Mr. Page-hez:
- Az az ember, aki csak a saját szemszögéből látja a dolgokat, nem jól látja azokat. Hallgasson meg, kérem! A világban kétféle ítélet létezik, az Úr ítélete és az ember ítélete. Az ember ítélkezett Thomas Prescott felett, mégpedig az igazságszolgáltatás eszköze segítségével.
- Ami nem működik tökéletesen.
- Persze, hogy nem, hiszen emberek által működik. De megszületett a döntés, és akár tetszik, akár nem, az esküdtszék meghozta a döntést. Az az ítélet, ami még hátravan, az az Úr ítélete lesz.
- Maga megőrült, megbolondult, az a gazember megússza?
- Higgye el, az Úr döntése igazságosabb, mint amilyennek maga képzeli, - és a lánya gyilkosa majd előtte felel a tettéért.
- Nem, a lányom gyilkosa előttem felel a tettéért.
- Mit akar, Mr. Page, igazságot vagy bosszút?
- Mi a különbség?
- Az a különbség, hogy az egyik helyes lépés, a másik viszont nem az.
Monica Kate-hez, miután a kiderül, hogy a fia ártatlan, és a fiú már elhagyta a szülői házat és a várost is:
- Az Úr küldött hozzád, Kate.
- Az Úr? Szóval mégis létezik?
- Bizony, nagyon is létezik.
- Olyan, de olyan sokszor imádkoztam... De hiszen akkor létezik, vagyis... vagyis tudja mit követtem el.
- Tudja.
- Cserbenhagytam a fiamat. Hátat fordítottam neki. Megtettem azt, amiről nem hittem, hogy képes leszek. Csalódást okoztam, Isten csalódott bennem! Jaj, Istenem!
- Kate, hidd el, nem azért jöttem, hogy elátkozd magad, az Úr sem ezt akarja. Mindenki követ el hibákat.
- De nem ilyet!
- Pontosan ilyeneket. A bizonyíték láttán megfeledkeztél a hitedről, nem hitted el azt, amit tudtál, és elkezdtél hinni abban, amit láttál. De tudod, a hit a láthatatlan bizonyítékokon alapul. Helyezd a bizalmadat az Úr kezébe, akit nem látsz, és bízz meg benne, hogy majd ő eldönti, mi legyen Thomas-szal. Majd ő beszél helyetted, ahogy azok helyett is, akik csalódást okoztak neki.
- Mint Leonard Page?
- Igen. Ti ketten inkább hasonlítotok, mint különböztök. Mindkettőtöknek nagy fájdalomban van részetek. De az Úr segítségével a fájdalmat és a bosszút, még a gyűlöletet is megbocsátássá változtathatjátok. Bocsáss meg Leonard Page-nek, és Kate, bocsáss meg saját magadnak is.
- Arra nem vagyok képes. Mert nem voltam ott, amikor a fiamnak szükséges volt rám.
- Senki sem tökéletes, kivéve azt, aki engem küldött hozzád. Ő pedig tökéletes nyugalmat küld, az esendő Kate-nek, és az esendő Thomasnak.
Tess megjelenik Leonard Page-nek:
- Maga? Ki maga?
- A nevem Tess, angyal vagyok. És most elmondom, ki maga. Egy ember, akiben annyi fájdalom és gyűlölet van, hogy azt szeretné, az egész világ érezze.
- Igen is jó okom van a gyűlöletre.
- Az lehetséges. De kinek nagyobb a fájdalma, a lánya gyilkosának vagy magának? A gyűlölet mérgezőbb minden vegyi anyagnál, Mr. Page. Belülről mérgezi az embert, és igen csak gyorsan fejti ki a hatását. Mielőtt észrevennénk, már gyűlölünk, az irányít minket, mi pedig nem tehetünk ellene semmit. Azt hitte, hogy ha azt a fiút gyűlöli, akkor attól majd jobban érzi magát? Ez történt?
- Igaz, tévedtem, de elfogták az igazi gyilkost.
- Igen, ez igaz, de nem mindegy az magának? Elkezd gyűlölni egy másik embert, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Csak egy dolgot tehet azzal az emberrel, bocsásson meg neki!
- Soha!
- A megbocsátás nem a gyengeség jele, hanem az erő jele. Gyűlölni könnyű, megbocsátani nehéz.
- A kislányom meghalt.
- Meghalt, de nem veszett el, és higgye el, egy másik atya maga helyett is vigyáz rá.
- Itt kellett volna lennem, hogy megvédjem őt.
- Nem tehetett volna a világon semmit. Néha a legnehezebb feladat ezt elismerni. Nem tehetett semmit, hogy megakadályozza.
- Soha többé nem látom őt.
- Kedvesem, mi angyalok nem ismerjük a soha szót. Én biztos vagyok abban, hogy egy nap még megöleli a kislányát. De addig is, értse meg, hogy Megan nincs is olyan messze magától, azért mert egy része örökké magában él. Pont úgy, ahogyan a kislánya is őriz magából egy darabot.
2x21. Anyajegyek [Birthmarks]
Whit és Tess:
- Azok a vázák ott akciósak, szabálytalanok.
- Nekem mind szabályosnak tűnik.
- Nem tökéletesek.
- Semmi sem az, ami emberi.
- Készítenem kell egy tökéleteset.
- Tudja, sokan úgy gondolják, hogy a tökéletlenségtől lesznek a dolgok szépek. Ez az emberi bennük.
- Én más vagyok, mint a többi ember.
- Igen, azt látom. Nagyon szép dolgok vannak itt, benézhetnék később is.
- Bármikor. A nevem Whit. Én mindig itt vagyok.
- Érdekes, én is.
Tess Whithez, amikor már bemutatkozott ápolónőként:
- Mit kér a hamburgerére? Mindent bele?
- Zsömlét, salátát, paradicsomot, hagymát és ketchupot.
- Hamburgert gazdagon, pont ahogy Isten akarta.
- Szóval, nemsokára nagypapa lesz?
- De nem úgy, ahogy Isten akarta.
- Hhrmm...
Tess Jolene-hez, amikor meglátogatja a kabinban, ahova elszökött Whit haragja és el nem fogadása elől:
- Isten úgy gondolta, hogy küld neked egy angyalt mostanában, hogy segítsen mindent átgondolni. Tudod, az nem az ő babájuk, és nem a te babád, hanem Isten babája. Itt az ideje, hogy őt is megkérdezd, mit akar vele.
Andrew arról, hogy miért jött:
- A gyermeket jöttünk megáldani. Az angyalok nem szabják meg, hogy mit tegyél. Isten általunk üzeni, hogy szeret, és szeretné, ha még elintéznétek, amit még lehet, még most, mert a Most az, amin még változtathattok.
Monica az imádságról:
- Miért van az, hogy az emberek a legapróbb dolgokért imádkoznak, jó időért, zöld lámpáért, egy meccsért, ami triviális, de miért van az, hogy egy nagy döntés előtt senki sem imádkozik. Mikor nehéz döntést kell hoznod, nem gondolod, hogy Isten szeretne segíteni benne? Ha néhány hónapja imádkoztatok volna, hogy mikor és hogyan legyen babátok, tudom, hogy Isten válaszolt volna, biztos vagyok benne. Azt én sem tudom, hogy mit mondott volna akkor, de tudom, hogy most mit akar mondani nektek.
Whit válaszol erre:
- Én is tudom, hogy mi az. Most nem számít, hogy én vagy te vagy mi mit gondolunk. Csak egy dolog biztos, egy kisbaba hamarosan megszületik. Tévedtem, szeretném ha itt élne, szeretnék én lenni a nagyapja. Ha el kell adnom a farmot, a céget, mindent amim csak van, bármit megteszek, hogy biztosítsam, hogy a kis unokám a családja szeretetében nőljön fel.
Monica az epizód végén:
- Ha Michael még egy napig élt volna, egyetlen napig a karjaiban tarthatta volna a fiát, de ehelyett meghalt, pont mikor a kicsi megszületett. A mennyországban az örökkévalóság is csak egyetlen pillanat. Abban a pillanatban Michael és a fia egy örökkévalóságot éltek át együtt.
2x22. Elévülési törvény [Statute of Limitations]
Monica Claudia-hoz amikor angyali képességét felhasználva bejut Claudia bezárt szobájába, és az kérdezi, hogyan jutott be:
- Egy nyitott elme megnyitja az ajtókat is.
Tess arra, hogy a Bell testvérek senkit nem engednek közel egymáshoz, mintha ketten közösen alkotnának egy embert:
- Isten minden embert teljes embernek teremtett. Mindenki teljesen egyedi, nem pedig egy másik ember fele. Bármi miatt is indították a titkos kis klubjukat, mindkettőjük számára egészségtelen. Így mások is sérülni fognak nemsokára, hacsak szét nem szedjük őket úgy, hogy valahogy mégis együtt maradjanak.
Monica és Andrew Claudiához, amikor miatta a show darabokra hullik, az 1966-ban a sulibálkor történtekről:
- Tudod, már mindkettőnknek van állása, angyalok vagyunk. Claudia, Isten olyannak lát téged, amilyen vagy. Sokkal tisztábban és tökéletesebben lát minden embernél és minden angyalnál, és sokkal jobban szeret téged, mint azt hiszed.
- Nem, nem, nem szeret, nem. Tudja, ő tudja.
- Igen, tudja, ahogy mi is. Emlékszel arra az estére? Kiáltottál hozzá - "Istenem, segíts!" -, és segített. De egy idő után már nem engedted neki. Elfelejtetted őt, Claudia, de ő nem felejtett el téged. Van valami, amit szeretne, ha látnál.
Mrs. White a kórházból a felépülését követően Claudiához:
- Hello Claudia! Most már jól vagyok. Azt hiszem,... tudom, hogy csoda történt. Nem én vagyok a nagy amerikai anya, Claudia. Mindig olyan bűntudatom volt, és a bűntudatból harag lett, elkezdtem kitölteni a dühömet mindenkin, még a gyerekeimen is. Az a legfurcsább, hogy ez a műsor volt a legjobb dolog, ami valaha is történt velem. Most már szabad vagyok. Tess szerint Isten szeret engem. Ezt neked is tudnod kell.
Monica Claudiához:
- Mi nem hozunk rendbe semmit, Claudia. Mi csak bemutatunk annak, aki ezt megteszi.
- Készen állok.
- Igen, készen állsz.
Andrew Morganhez:
- Claudia nem hagyott el, hanem esélyt adott neked. Ragadd meg! Először is ezt a fülhallgatót elveszem. Most egy másik hangra kell hallgatnod. Akkor éjjel nem haltál meg, bár akár meg is halhattál volna, mert átadtad az életed valaki másnak. Most vedd vissza!
3x01. Az ígéret földje [Promised Land]
Tess és Monica az epizód végén:
- Még mindig úgy érzed, hogy az emberek nem végezhetik el néha az angyalok munkáját?
- Az ilyen embereknek talán nincs is szükségük ránk. [Utalva a Green családdal történtekre.]
- Hát ezt azért nem mondanám, de nem volt nehéz dolguk.
- Hova mennek, Tess?
- Nem érdekes. Isten mindenhol velük lesz.
[Felirat a lakókocsin: "a szabadság és a valódi bátorság otthona".]
3x02. Vidám lárma [A Joyful Noise]
Clara a templomban a kislányhoz, Melissához:
- Elég szokatlan a te korodban, hogy még hallod az angyalokat, de te mégis hallod. A világunk nagyon lármás hely, és miközben felnövünk, nagyon sok zajt hallunk. Halljuk pl. az iskolacsengőt, telefoncsöngést, tévét, a mosogatógépet. Ezek között a zajok között lassan elfelejtjük az angyalok hangját.
Monica és Andrew Adamről, a dokiról:
- Egy gyerekpszichológus, akinek meghalt a gyereke.
- Pedig sok olyan gyerek van, akinek az ő segítsége kéne. Ehelyett elnémítja egy kislány kedvenc hangjait.
- Andrew, te is észrevetted, milyen furcsák az emberek? Ha az élet könnyű, szeretnek mindenkit, minden csodálatos, és Isten jó, de ha egy ember szíve összetörik, hirtelen eltűnik a szépség. A gyerekek nevetése fájdalmat okoz, és a gyerekek ártatlan hite csak olaj a tűzre. Hogy tud egy ember, aki ilyen szerencsétlen, segíteni másokon, és hány másik gyereket fog még kezelni összetört szívvel?
Monica és Adam:
- Úgy érzem, amiatt, hogy elvesztette a lányát, rosszul ítéli meg Melissa állapotát.
- A lányomnak semmi köze a munkámhoz.
- Mi marad ennek a kislánynak, ha lerombolja a hitét?
- Valami olyasmiben hisz, ami nem létezik. A gyerekeknek mindig mesélnek az Istenről és az angyalokról, és ez talán még nem is baj, de néha egy olyan beteg kisgyereknek, mint Melissa, valódi komoly kezelés kell.
- Csakhogy én nem hiszem, hogy Melissa beteg. És azt sem hiszem, hogy bárki mesélt volna neki Istenről. Tudom, hogy a gyerekek természetes Isten-hittel a szívükben születnek, és a felnőttek inkább lebeszélik őket. Melissa talán egy olyan rendkívüli gyerek, aki ragaszkodik ahhoz, amit a szíve mélyén tud, és aki még mindig képes valahogy hallani az angyalok hangját, tovább mint bárki más a világon.
- Ne beszéljen arról, hogy mit hallanak a gyerekek!
Monica mint angyal Adamhez:
- Ha nem hallasz mást, csak a csendet, akkor talán nem figyelsz eléggé. Azt hiszed, hogy csak képzelsz engem? Nem tudsz ilyesmit, mint én, Adam. Sajnos nem, bárcsak tudnál. Épp ezért küldött hozzád az Isten. Itt az idő, hogy elképzeld, mennyire szeret téged. Én angyal vagyok, és nincs olyan pszichológiai fogás, ami eltűntet, nincs olyan drog, ami elfojtja a hangomat. És ha eldobod az életet, az sem hozza vissza őt [Katie-t, Adam kislányát].
- Ó, Istenem, Istenem! Meghalt! És azóta nem hallok mást, csak azt a hangot. Ó, Istenem, az a hang. [szárnycsapkodás] És aztán meghalt. Mondd meg, mi történt, mi lett Katie-vel?
- Adam, nem azért jöttem, hogy megakadályozzam az öngyilkosságodat, ez csak rajtad múlik. De meg tudom mutatni, mi történt a lányoddal. Szeretnéd tudni?
- Igen.
...
- Adam, az a hang, amit évek óta hallasz, a csapkodó szárnyak hangja, hagyhatod, hogy kínozzanak, vagy... hogy elhozzák a békét. És semmi okod nincs, hogy ne a békét válaszd. Tudom, hogy soha nem lehet elfelejteni egy kisgyerek halálát, de Isten mindig ad elég erőt és békét elfogadni.
- Megállíthattam volna, az én hibám.
- Nem, Adam, nem a te hibád, nem tehettél volna semmit. De most van valami, amit tehetsz. Tudod, Adam, a gyermekek nagyon kedvesek Istennek, és nincs olyan gyermek, akinek ne kísérné angyal minden léptét. Isten szeret téged, és azt akarja, hogy tudd, Katie biztonságban van, és boldog. De amikor Katie meghalt, nem angyal volt itt, hanem egy arkangyal. Tudod, az ilyen egyszerű angyalok, mint én, egyedi eseteken dolgozunk, egymás után. De néha történik valami, mint Katie halála, ami sok más ember életét is befolyásolja, és olyankor egy arkangyal jön, koordinálni, hogy úgy mondjam. Aki itt volt, úgy hívják, Clara.
- Clara? Melissa álma?
- Melissa barátja, és azoké a gyerekeké, akiken nem tudtál segíteni, mióta Katie meghalt. Néhánynak komoly segítségre van szüksége, és neked megvan a tudásod hozzá, csak a szíved veszett el. És ott van Melissa, akinek csak hinni kellett volna, de te egyetlen szavát sem akartad elhinni. Most már tudsz neki hinni?
Clara, az arkangyal Adamhez, valamint Melissa, végül pedig Adam:
C: - Katie nem szenvedett, Adam. Abban a pillanatban csak szépséget látott, és azóta is csak szépséget lát.
M: - Lefogadom, hogy Katie mindig hallja az angyalok énekét.
C: - Mindig hallja.
M: - Már nem kell szednem a gyógyszert, Clara.
C: - Ennek örülök.
M: - De mégsem hallom az angyalok énekét.
C: - Hát, Melissa, nem mindig sikerül meghallani az angyalok énekét, de mindig fülelni kell. Néha hallod őket a lombokban, vagy alkonyatkor a tücskök énekében, és néha hallhatod az angyalok énekét egy köszönésben. Ne hagyd abba a fülelést, és ne felejtsd el, hogy hallottad. És egy nap újra fogod hallani.
A: - Ki tudja, talán én is.
Clara Monicához az epizód végén, amikor Monica panaszkodik, hogy már nem olyan szép a hangja, mint anno a kórusban:
- Ajándékokat kapunk, a te ajándékod nem a zene, mint Tessnek, és nem is az, mint Andrewnak, hogy elhozod az örökkévalóságot. A te ajándékod az igazság. Te beszélsz, az emberek figyelnek, és csodálatos érzés, amikor hallgatnak. Isten látja a munkádat, és nagyon hálás. És most nyugodtan csináld azt, amit szeretnél. ... Isten nem kér mást, csak az örömeteket, mert abban tud igazán élni. Ugyan, szenteld neki ezt a napot!
3x03. Tanárrablás [Random Acts]
Tess bátorító szavai Monicához:
- Néha még az angyaloknak is kell egy-két bátorító szó.
- Nem hiszem, hogy most segíthetnének a szavak.
- Pedig sokszor ez minden, amit adhatunk. A remény szavai. Az élet szavai. Az élni akarás szavai.
- Nem ismerem ezeket a szavakat.
- Ó, dehogynem. Ki tudja, talán épp azért küldtek egy angyalt mellé, mert ennek kellett történnie. Felfogtad közben, hogy senki más nem imádkozott érte? Senki nem vette észre, hogy hiányzik. Egyedül te tudtad, hogy bajban van. Ennek az embernek most kellett leginkább egy angyal, hogy imádkozzon érte, hogy küzdjön érte.
- De én...
- Nem az a dolgunk, hogy megakadályozzuk az embereket abban, amit csinálnak. Isten sem szokott közbelépni, Monica. De azt akarja, hogy használd az ajándékod, használd a szavakat. Ha segíteni akarsz ezen az emberen, itt az idő, hogy összegyűjts minden szót, amire rátaláltál.
Andrew szavai a köztes állapotban lévő Mike-hoz:
- Azt akarom, hogy tudd, hogy ott nincs semmi, semmi, ami félelmetes. Ezen az oldalon itt, itt az élet. De a másik oldalon is élet van. Bírni kéne, Michael, mert itt nagyon sok ember számít rád. És úgy látom, nem is csak emberek. [Közben visszaérkezik Mike kutyája, Allison.]
3x05. Homokba írva [Written in Dust]
Monica az epizód végén Henry-hez:
- Akár hiszed, akár nem, jó kezdet, gyűlölöd az Urat, de Ő szeret téged, de legalább szólsz hozzá.
- Monica? Maga hogy kerül ide?
- Úgy kerülök ide, hogy angyal vagyok.
- Hogy angyal?
- Az Úr küldött. Válasz vagyok Sam imáira, és a te imáidra.
- Én nem ezért imádkoztam. (halott nagyapjára tekint) Már nem tudok kibékülni vele, most már késő. Elkéstem, már nem lehet.
- Dehogynem lehet. Henry, te nem nagyapáddal akartál kibékülni, hanem az Úrral. Nem ősapáink hite a lényeg, ami nemzedékről nemzedékre száll, hanem a te apáid hite, az pedig benned él. A tiéd, csak nyújsd ki a kezed. Ez az, amihez bajban fordulhatsz. Ez Sam igazi öröksége számodra, az ajándék, amit az Úr ad neked, mert ahol hit van, ott soha nincs túl késő.
- De hogyan mutassam meg a hitemet?
- Már megmutattad. A hit ajándék, amit az Úr adott. A Kaddish.
(később a sátorban)
- Tudod, hogy a Kaddish mit jelent a mi nyelvünkön?
- Nem.
- Azt az imát jelenti, ami arról szól, hogy az Úr minden imák felett áll.
- Azt hittem, a Kaddish egy halotti ima.
- Nem, a Kaddish az élet imája. A béke ajándéka, hogy az élet tovább haladjon.
- Sam imakönyve volt... (a kezében tartott zsidó imakönyvre tekint)
- ...és most már a tiéd.
3x06. Titkosszolgálat [Secret Service]
Tess és Monica az epizód elején:
- Bemutatom Ulyssest. Figyeld, mert tanulhatsz tőle!
- Mit figyeljek?
- Nem látsz semmit?
- Nem vettem észre valamit?
- Semmit nem vettél észre! Ulysses horgászik.
- Dehát nem fogott egy halat sem! Mi értelme a horgászásnak, ha nem fogunk halat?
- Egy igazi horgásznak nem a hal a lényeg. Az öröm magában a horgászásban van. Másoknál viszont a lényeg csak a győzelem...
...
- Ulysses nagyon jó ember, ráadásul a legjobb horgászok közül való. Ő embereket is kifog, és ha horgászni kezd, mindenki összebarátkozik vele, azok is, akik sokáig ellenállnak neki.
Monica és Marty a szenátor győzelmének estéjén:
- Angyal vagyok.
- Te különleges ügynök vagy... bár teljesen elment az eszed.
- Nem, én angyalok vagyok, Marty. Az Úr küldött hozzád, feladatom van. Nem az, hogy a szenátorra vigyázzak, hanem hogy rád vigyázzak.
- Na, várjunk egy percet. Szóval te angyal vagy. Az Úr küldött nekem egy angyalt, aki ráadásul nő... Miért?
- Az Úr az ő képére formált meg minket. Nincsenek másodrangú emberek, Marty, nincsenek kisebbségek, nincsenek különbek, jobbak vagy rosszabbak, az Úr szemében egyformák vagyunk.
- Azért jöttél, hogy ezt elmondd? Ezt már megtanultam a vasárnapi iskolában.
- Régen tanultad, talán már nem emlékszel rá, lehet, hogy elfelejtetted a legfontosabb leckét: az Úr szeret téged, és nem tehetsz semmit, ami miatt visszavonná tőled a szeretetet.
- De tennem kell azért, hogy szeressen.
- Nem, ezt édesapád tanította neked, te meg egész életedben neki szeretnél megfelelni.
- Azt hittem, ha hős leszek, akkor...
- Édesapád meghalt, ezért az egész világ szeressen úgy, ahogy apád nem szeretett?
- Igen...
- Ne erőlködj tovább, Marty! A Mennyekben élő Atyád mindig szeret téged, nagyon örült annak, hogy kislány lettél, sőt boldog gyerekkort adott neked, nagyon büszke volt rád.
- Az Úr azt akarja, hogy adjam fel az elismerést, a dicsőséget, és mentsek meg egy hétköznapi embert?
- Erre sajnos én nem tudok válaszolni.
- De ha angyal vagy, tudnod kell, mit tegyek!
- Én angyal vagyok, Marty, nem az Úr. De ha megkérded Őt, akkor segít megtalálnod a választ, és megígéri neked, bárhogyan is döntesz, a döntésed által mindenki csak boldogabb lesz.
Andrew, Monica és Tess az epizód végén:
- Nagy kár, hogy Ulysses soha nem tudja meg, ki mentette meg.
- Nem számít, Andrew! Mi tudjuk.
- Mit fogtál, angyalkám?
- Semmit, de jó étvágyuk van.
- Az meg mi?
- Mályvacukor.
- Te mályvacukorral akarsz halat fogni?
- Nem akarok én semmit se fogni, csak horgászom.
- Nagyon helyes.
- Mi a jó a horgászásban, ha nem fogunk halat?
- Andrew le van maradva. Nem baj, majd elmeséljük neki.
(nevetnek)
3x07. Kockázat [Groundrush]
Monica és Tess az epizód elején:
- Szerintem mindenki mást lát a felhőkben, Tess.
- Az emberek a nagy semmiben is képesek meglátni a nagyszerűséget. Szeretnek felnézni a bátor hősökre, akár egy felhőre.
- Vannak azért igazi hősök is, mint annak a repülőnek a pilótája, Scott Walden.
- Ne emeld piedesztálra az ügyfeledet, angyalkám! Az emberek gyakran lecsúsznak róla, és a hátsó felükre érkeznek.
- Ezekszerint a küldetésünk célja, hogy felemeljük a hátsó feleket a földről.
- Így is mondhatjuk.
Jeremy és Tess, miután Scottot elviszik az FBI ügynökök:
- Scott olyan volt, mint egy igazi hős, de ezt most már nem tudom biztosan.
- Lehet, hogy erről nem is most kell döntened. Őrizd meg az igazat. Az igazság pedig az, hogy Scott szeret téged és anyukádat, ehhez pedig nem kell szuperhősnek lenni.
3x08. Leszakad az ég [The Sky Is Falling]
Andrew a Halloween-ről az epizód elején:
- Utálom a Halloween-t, olyan rossz képet fest a halálról! Hogy versenyezzen a halál angyala ekkora konkurenciával? Már gyerekkorban ezt szokják meg, majd mire felnőnek, tényleg elhiszik, hogy a halál egyszerűen félelmetes. Mintha egy csúnya, rettenetes horrorfilm lenne.
Tess:
- Miért van az, hogy senki nem látja meg egy idős emberben a benne élő gyereket?
Tess válasza az összegyűlt emberekhez a templomban az 1937-es jelenetben:
- Hol van az Úr? Ott van, ahol mindig is lenni szokott. Miért van az, hogy Önök mind elhiszik, hogy léteznek marslakók, de azt már nem akarják elhinni, hogy az Úr valójában létezik? Az Úr, aki szeret titeket, és sose hagyna el benneteket.
- Bemondták a rádióban, hogy itt vannak a marslakók. Tudjuk, hogy léteznek!
- Ti mindig mindent elhisztek, amit hallotok? Van egyeltalán egyetlen ember ebben a templomban, aki látott élő marslakót?
Tess, Monica és Andrew az epizód végén:
- Tudjátok, néha csak az idő múlásával láthatjuk a dolgok igazi arcát. A jó bor is idővel érik be. Miért nem lehet megérteni, hogy az Úr gyermekeivel is ez a helyzet?
- Tess, te hány éves vagy?
- Áruld már el! Mondjuk több száz éves vagy, több ezer?
- Talán ti is ismeritek a mondást: "A bolond akkor jelenik meg, amikor az angyal nem mer előlépni."
(nevetnek)
3x09. Valami kék [Something Blue]
Tess az epizód elején:
- Az Úr nem házasságközvetítő, de segít összetartani a párokat.
- A szerelem összehozhat két embert, de nem mindig tartja őket össze.
Tess az esküvő előtt Monica hiányérzetére válaszul:
- Az emberek tévedhetnek, az angyalok nem. Nem tudom, mit felejtettél el, de emlékezz rá vissza gyorsan, mert ha egy angyalnak hiányzik valami, akkor az csak nélkülözhetetlen lehet. Ebben az esetben két ember házasságának boldogsága függ tőle.
Monica Alisonhoz vigasztalásként a rég nem látott apa érkezése után a bizonytalanság perceiben:
- Néha, amikor megbocsátunk, a megbocsátás nem a másiknak szól, hanem sokkal inkább magunknak.
Kevin esküjének szövege:
- Ha csak egy dolgot ígérhetek meg neked, akkor az a feltétlen szerelem. Ha egyetlen dolgot adhatok neked, az a törhetetlen bizalom. Ha csak egy dolgot oszthatok meg veled, az az egész életem.
Monica imája az Úr áldásáért az új párra:
- Ezt felejtettem el, igaz? Elfelejtettelek meghívni téged. Hogy házasodhatna össze egy pár előtted, ha téged nem hívtak meg az esküvőre. Bocsáss meg, sajnos előfordul, hogy természetesnek veszem, hogy Vagy. De a sok munka, a sok vendég mind hiábavaló, ha te nem vagy itt. Ezért kérlek, Uram, áldd meg a mai napot. Áldd meg a fiatalokat, a szerelmüket, az előttük álló életet. Ha mégis elfelejtettem volna valamit, kérlek mutasd meg.
Az angyaltrió az új párhoz:
Tess: - Alison, annyira szereted Kevint, hogy megijedsz az érzéstől. Annyira szeretnél vele lenni, hogy félsz reménykedni a boldogságban. De nem szabad félned attól, hogy megkérdezd, mi a helyes, és mi a jó, csak tudnod kell, hol kell ezt megkérdezned.
Andrew: - Angyalok vagyunk, Kevin.
Monica: - Az Úr küldött minket. Tudom, nehéz ezt elképzelni, de azóta figyelnek titeket az angyalok, mióta eljegyeztétek egymást ezen a helyen.
Alison: - Angyalok? Miért?
Monica: - Mert a házasság fontos dolog. Nem mindenki tudja, mennyire fontos, pedig a boldog házasság az Úr ajándéka.
Alison: - Ha az Úr vigyáz a házasságokra, akkor miért váltak el a szüleim?
Monica: - Mert nem kérték fel az Urat. Emlékeztek, amikor ma azt mondtam, elfelejtettem valamit? Elfelejtettem. Szégyellem bevallani, hogy azt felejtettem el, amit ti is.
Kevin: - Mit?
Andrew: - Nem hívtátok meg az Urat. Pedig el akart jönni. Tényleg. Ha meghívjátok, eljött volna. De mindenkit elfoglalt a torta, meg a virágok.
Tess: - Házasodni egyszerű dolog, de az együttéléshez ennél sokkal több kell. És ez az, amit az Úr nektek szánt. És bizony erről szól az a levél.
Andrew: - Alison, te félsz. Attól félsz, hogy ha a szerelmedet és a szívedet Kevinnek adod, akkor ő megbánt. És ez így is lesz. Mindkettőtöknek fájni fog. Lesz gond, harag, problémák, de lesz öröm is, sok-sok öröm.
Tess: - A házasságotok csak akkor romlik el, ha mindketten úgy döntötök, hogy külön akartok élni.
Monica: - Az Úr szeret titeket, Alison és Kevin. Tudja, hogy itt vagytok, ismeri a múltatokat, ismeri a jövőtöket, és ha akarjátok, hívjátok meg Őt a házasságba. Mi nem dönthetünk helyettetek, és azért állítottam le az előbb az esküvőt, mert ez a levél az Önkormányzattól jött. Az áll benne, hogy a vérvizsgálattal gond van, és újra megnézték az eredményt, és sajnos egyikőtök, egyikőtök leukémiás. Halálos betegség, nagyon súlyos kór, nem tudom, hogy nem tudtatok erről már azelőtt, de azt tudom, hogy az Úr mindig jól dönt. Ha gondolkodtok még azon, hogy összeházasodjatok-e, hogy igazán szeretitek-e egymást, Ő tudja, hogy ez (a levél) segít majd dönteni - itt és most.
Kevin: - Hadd legyek én az, Uram!
Alison: - Nem, nem, inkább én!
Kevin: - Alison, ha te vagy az...
Alison: - Ha én vagyok, akkor inkább ne végy feleségül, nem lenne igazságos.
Kevin: - El kell vegyelek téged! Szeretlek. Míg a halál el nem választ. Bárki is legyen az, és bármi is legyen az.
Alison: - Mindig melletted leszek. Megígérem.
Kevin: - Soha nem hagylak el. Ezt megígérem. Segíts, Istenem!
Alison: - Bízom benned, és szeretni foglak, örökké. Segíts, Istenem!
(Monica odanyújtja Kevinnek a borítékot, de a férfi nem nézi meg, hanem széttépi. Ezután Andrew odanyújtja neki a gyűrűt, majd pedig Monica nyújtja a gyűrűt Alisonnak, és jön a szokásos házassági eskü szöveg.)
3x10. Szívbaj [Into the Light]
Monica és Andrew Jameshez a mennyországról:
- Sok ember úgy képzeli, hogy lépcsőt építhet a mennyországig. Van aki toronymagasra jut, van aki csak néhány lépcsőfokig. Azt azonban tudnod kell, hogy az Úrhoz csak egy módon lehet közel kerülni. Amikor a lélek feláll a legfelső lépcsőfokra, és hangosan azt mondja "itt vagyok, Uram, kérlek emelj fel magadhoz", ezt az Úr meghallja, lenyúl érted és hazavisz téged.
- Ez az isteni könyörületesség. Nem azt adja, amit megérdemelsz, hanem azt, amit szeretne, hogy megkapj. Mindenből a legjobbat, mert az Úr szeret téged. Csak meg kell őt kérned. Szóval, tényleg csak tőled függ.
- Szóval a mennybe juthatok?
- Igen, és sokkal de sokkal szebb, mint képzeled.
- És odajuthatok?
- Uhum. Láss hozzá most azonnal. Szerinted kicsoda az Úr?
- Fogalmam sincs.
- Az Úr ezt is tudja. Tudja, hogy még nem készültél fel arra, hogy belépj a fénybe, ezért küldött vissza, hogy megismerhesd őt, hogy amikor majd előtte állsz, úgy nézz rá, mint egy barátra, és nem egy idegenre. Egy barátra, egy atyára, egy tanácsadóra, a bizalmasodra, a vezetődre.
- Emlékszel még a ragyogó fényre? Az csak a kezdet. Hidd el, meglátod majd, mi jön azután.
- Jól van. Hogy lehetek jóban az Úrral?
- Adott neked még egy lehetőséget. Élj vele.
3x11. Hazatérés - 1. rész [Homecoming (1)]
Monica a zárkában:
- Néha nem könnyű a barátunkon segíteni, főleg ha nekünk magunknak is gondjaink vannak.
Monica Juliához:
- Máskor is meginogtál, és a jövőben is meg fogsz, de soha nem az a lényeg, hogy hányszor buksz el, hanem az, hogy hányszor engeded az Úrnak, hogy felemeljen. Akkor is nagyszerű nő vagy.
Az Úr szeret téged. Hidd el, szeretnivaló vagy. Az Úr mindig hűséges. Akkor is kitart melletted, ha te nem tartasz ki mellette. Megbocsát neked akkor is, ha te nem bocsátasz meg magadnak. Minden nap könyörületes hozzád, és a mai reggelen az Úr neked akarja adni a mai napot és az utána következő napokat. Nincs más dolgot, csak mondj neki igent.
3x12. Hazatérés - 2. rész [Homecoming (2)]
Claire Nathanielhez:
- Jaj, Nathaniel, annyi leckét meg kell tanulnunk míg felnövünk. Néha elsőre sikerül megtanulni, de általában a hibáinkból szoktunk tanulni. A legnehezebb megtanulni megbocsátani, sokkal könnyebb haragudni. De amíg az ember nem tanul meg megbocsátani, igazából szeretni se tud.
Tess Russell és Claire Green-hez:
- Az embereknek sok mindent át kell élniük, ez is a halandóság része. Az élet csak egy lobbanás, egy pillanatra tűzforrón lángol, majd kialszik. De ez határozza meg az örökkévalóságot. Ott bent fekszik egy anya, aki búcsúzik a fiától. Olyan békére lel, amilyet még sose élt át. De ennek a békének mindig nagy ára van. Szerencsések, hogy részesei lehettek ennek.
3x13. Az újságíró [The Journalist]
Sam, az angyal a különleges egységtől részben a holdfogyatkozás kapcsán:
- Miért csak akkor figyelnek fel az emberek a fényre, ha hirtelen sötétség takarja el?
3x14. A hegedűlecke [The Violin Lesson]
Tess az epizód elején:
- Az emberek néha hibának vélnek valamit, amitől különleges lesz valami vagy valaki.
Tess mint angyal Tonyhoz a kórházban:
- Isten küldött hozzád egy üzenettel. Nem okoztál Istennek csalódást, mert Istent nem lehet meglepni. Nem várta el tőled, hogy más legyél, mint aki most vagy. Nem hitted, hogy így is szeret téged, pedig szeret. Amit hallottál, azok más szavai voltak, azok a gyűlölet szavai voltak és a zűrzavar szavai voltak, és Isten nem a gyűlölet és a zűrzavar forrása. Isten a hited forrása és beteljesítője, és most erre van szükséged. Nem, nem vagy tökéletes, senki sem tökéletes, Anthony, senki, csak Isten szeretete tökéletes. És senki sem szerethet minket jobban nála. Ez nem büntetés, ez egy betegség, ami el fogja vinni a testedet, de ne hagyd, hogy elvigye a lelkedet is! Amikor nagyon rosszul érzed magad, kapaszkodj a hitedbe.
Tess Andrewhoz:
- Idefigyelj, Andrew! A Földön az ítélkezés a lehető legrosszabb büntetés, és Isten nem akarja, hogy ítélkezz Jordan felett, ahogy azt sem, hogy ő ítélkezzen a fia felett. És ne feledd, a karácsony a csodák időszaka.
Monica Jordanhez:
- Isten minden teremtményét szereti. Egyikőtök sem tökéletes, nagyon sok szempontból, de nem kell annak lenned, hogy Isten szeressen téged, sőt soha senki sem az. Ezen a Földön mindenki olyan ember, mint a hegedű, és nem számít, hogy milyen fából készült, a zene mindig akkor a legtisztább és a legcsodálatosabb, hogyha a Mester kezébe helyezzük magunkat. Ne hagyd, hogy a fiad némán haljon meg, mikor annyi gyönyörű zenét ismersz.
Andrew Tonyhoz az epizód végén, amikor síró családtagjaira tekint vissza:
- Ők nagyon szeretnek téged, és az emléked a szívükben él majd, örökre, mint egy csodálatos dallam.
3x15. Nefelejcs [Forget Me Not]
Tess az epizód elején:
- Ahhoz, hogy tudd hova mész, tudnod kell, hogy honnan jöttél. A szülők és a gyerekek máshogy tekintenek a múltra.
Tess a könyvtárban Charlotte-hoz:
- A jelentős dolgokat sohasem felejtik el, mindig megmaradnak azok számára, akik hajlandóak keresni őket.
Monica Sara-hoz a kórházban:
- Néha, amikor a szeretteink ártani próbálnak nekünk, csak úgy tudjuk meg, hogy miért, ha megkérdezzük őket.
Monica és Tess Sara-hoz az édesanyjáról:
- Azért adta fel azt az életet, mert azt hitte, nincs választása. A szíve mélyén mindig is egy jobb életet akart biztosítani számodra, és ennek érdekében mindent megtett. Sok gyerek nem láthatja, hogy a szülei mennyire szeretik. Isten megáldott téged.
- Sara, édesanyád nem volt senki, tehetséges volt, és voltak saját álmai, ugyanazok, mint most a tieid.
- De miért nem mondta el, miért nem volt velem őszinte?
- Minden szülő követ el hibát, az egyetlen aki nem, az az Isten - a jó lányt adta a jó anyának. És ezt úgy tudod megköszönni, ha tiszteled anyádat.
Tess és Monica válaszul Sara értetlenségére a fényes angyali színjátékra:
- Igen, angyalok vagyunk, és ezt te is tudod, mert a lelked ismer minket.
...
- Isten nem űz viccet az emberekkel, Sara, és agydaganatot sem miatta kapnak. Emellett ő sohasem hiszi, hogy bármikor is késő. Isten nem ismeri az időt, a tegnap, a ma, a holnap mind az ő kezében van, és ezt ezer örömmel mindet neked adná, ha elfogadod tőle.
- Édesanyád agya kómában van, Sara, de a lelke nincs. Ott vár rád bent a szobában, ahogy a megbocsátás is, mindkettőtök számára. Bármi is történjék ma még itt a kórházban, ez fog titeket a legjobban gyógyítani.
Monica és Andrew az epizód végén:
- Hihetetlenek, ugye?
- Az emberek?
- Aham.
- Á, igen, a szabad akarat szépsége... nem tudhatod, mi vár még rád.
- Alkalmazkodnak, tanulnak, megbocsátanak, titkaik vannak...
3x16. Füstfüggöny [Smokescreen]
Tess Markhoz a bárban az első tárgyalás után:
- Az emberek azt hiszik, hogy ha a fejük fölé tartanak valamit, az majd megvédi őket. Aztán elkezd esni, és rájönnek, hogy egy iciri-piciri papírdarabkában bíztak, ami pont akkor foszlik szét, amikor szükségük van rá.
...
Tudja, én szeretem az embereket, és szeretem emlékezteti őket a lényegre. Néha vissza kell vezetni őket az egyszerű dolgokhoz, az igaz dolgokhoz. Eszükbe kell juttatni, hogy milyen volt az életük azelőtt, hogy rossz esernyőt választottak volna. Vegyük például magát. Az a cigaretta is csak egy kis papíresernyő. Fogadjunk, hogy mikor az elsőt elszívta, arra gondolt, hogy ettől majd maga is fontos ember lesz. Ezzel próbálja távoltartani a rossz időt, ami az életében tombol.
Monica, a szobalány, Andrew, az inas és Tess, az ügyész a Sinclair ház konyhájában:
- Andrew, bevinnéd ezeket? Odabent nem kapok levegőt a sok cigifüsttől.
- Mert én igen?
- Nos, a halál angyalának nem hiszem, hogy árt a cigifüst.
- Tess, ezért rendeltek engem ide, vagy azért mert olyan jól nézek ki egyenruhában?
- Ó, ne már...
- Tess, nem értem, az hol segítség, hogy itt szolgálunk?
- Ne kérdőjelezd meg az Isten által rádszabott feladatot. Egy híres ember egyszer azt mondta: "Akinek az utcaseprés a feladata, olyan szépen söpörje az utcát, hogy a mennyei seregek mind lenézzenek és dicsérjék.
Mark anyja fiához a konyhában:
- Csak az hozhat téged zavarba, akinek hagyod.
Vanessa férjéhez a parti után:
- Tudod, Mark, az egész életünk olyan lett, mint ez a két szék. Ugyanazon a helyen ülünk, de teljesen ellenkező irányba tekintünk. Nem az életed befolyásolja az ügyet, Mark, hanem az ügy befolyásolja az életedet.
3x18. A halál angyala [Angel of Death]
Celeste és Tess a bűvészműsor alatt:
- Miért szeretik az emberek a bűvészeket, amikor az Úr folyton csodát tesz?
- Eric szereti az illúziót, így nem kell a valósággal foglalkoznia. Ezért van szüksége egy angyalra.
Tess arra, hogy Eric szellemet vélt látni az első tévés fellépésén:
- Ez történik azzal, akinek titkai vannak. A végén kísérteni kezdi az igazság. Ami addig nem tűnik el, amíg szembe nem néz vele.
Celeste és Monica az epizód végén:
- Az élete miatt jöttem, amit maga egyedül tolt el. Sokat tanultam magáról és magamról az utóbbi néhány napban. A titkokról, a bújkálásról, de a saját tapasztaltom azt mutatja, hogy semmi értelme sincs menekülni, mert az Úr elől nem menekülhet.
- Egész életedben bújócskáztál, Eric. Eltakartad a szemedet, és azt hitted, ha te nem látsz senkit, nem talál meg senki. De az Úr nem vesztett el téged.
...
- Azért nem beszéltél a testvéreddel történtekről senkinek, mert féltél. Figyelj rám, Eric! Te mindent megtettél édesanyádért, nem te vagy a felelős azért, ami vele vagy a testvéreddel történt. De ezt nem hitted el. Látod, ez a baj a hazugsággal és a titokkal, csak illúziók, és addig nőnek, amíg már nem látod tőlük az igazat. Pedig az igazság az, hogy az öcséd nem halt meg a hűtőgépben. Aznap, amikor bújócskáztatok a roncstelepen, volt itt valaki, aki várt és figyelt. Egy boldogtalan ember, aki fájdalmat akart okozni a családotoknak. Ő vitte el az öcsédet. Az öcsédet elrabolta az apátok. Apád már nem él, de a hazugság nem csak anyádnak ártott, de Pete-nek és neked is. Eric, a lelked bezárva maradt abban a hűtőgépben mióta az öcsédnek nyoma veszett. Úgy nőttél fel, hogy azt hitted, az öcséd csapdába esett, hogy nem tudott kiszabadulni. Az egész életedet azzal töltötted, hogy szörnyű csapdákból szabadulj meg, mindezt őmiatta. Eric, egész életedben megpróbáltad tagadni a halált, de ahelyett az életet tagadtad meg, mert soha nem éltél igazán. De az Úrnak terve van veled, Danny. Túl régóta bújkálsz, hogy ne vegyenek észre, eljött az idő, hogy már előjöjj.
3x19. Szegett szárnyak [Clipped Wings]
Az Angyalok Angyala Monica-hoz:
- Monica, ha minden küldetésed kudarc lett volna, akkor is Isten királyságában maradsz, kivéve ha el akarod hagyni.
- Azt sosem tenném meg. Nem tudom, mások hogy maradnak süketek Isten szavára, de én képtelen lennék erre.
- Mert nagyon jó szíved van, Monica, és nemes lelked. Szereted a küldetésedet, szereted az embereket, felemeled őket, megmosod a lábukat, megáldod az életüket. Azt az isteni ajándékot kaptad, hogy az igazságról szólhass, de néha a szíved előreszalad, az érzelmeid megzavarják a tudásodat.
- Igen, tudom, tudom.
- Ma sok okot hallottam, miért ne engedjünk át a vizsgán, sok tény szól emellett. De aztán a legfőbb bizonyítékot te szolgáltattad. Más fontosabb volt neked, mint te magad, vagyis jól ismered Isten terveit. A szeretetnek nincs nagyobb bizonyítéka, mint hogy az életedet egy másik élet alá rendeled. Te ezt tetted. Megtetted kétszer is, segítettél egy barátodnak és aztán az ellenségednek, mert nem ellenségnek láttad. A gonosz nem a barátod, de az ő követői szánalmat érdemelnek, nem gyűlöletet, és te tudod ezt. Jól döntöttél, Monica. A szeretet mindig a jó döntés. Ezért az értékelő vizsgád sikerült. Sőt, feladatkörödet szélesítjük, méltó vagy a vezetésre.
Monica imája:
- Kérlek, áraszd ki irgalmadat, és bocsásd meg Kathleennek amit tett. Elveszett, amikor elhagyta áldásos kegyelmedet, de a sötét oldal olyan hideg lehet. Kérlek, nézz le rá, légy vele, mert nem tudja elfelejteni a szeretetedet, a fényedet, a melegedet. Kérlek, Istenem, velem tégy amit akarsz, de Kathleennek bocsásd meg amit elkövetett, ellened és ellenem is.
Monica Kathleenhez:
- Ha megbocsátást keresel, csak egyetlen helyre mehetsz, Istenhez. Adj neki egy esélyt, Kathleen, hiszen mindennap meglepi az embereket.
3x20. Csodás kegyelem, 1. rész [Amazing Grace: Part 1]
Josh és Tess, amikor az autójuk bedöglött:
- Ez mit jelent, figyelni és várni?
- Ez az idő kézbentartásának művészete. Az emberi történelem legnagyobb gondolkodóinak sem mindig sikerült. De most az a fontos, hogy ti ketten mindig segítsétek egymást (=Josh és Monica). Monica feladata lesz a várakozás, a tiéd, Josh, nyilván a figyelés. Te leszel Monica szeme.
Tess Josh-hoz:
- Talán azért veszti el egy angyal a látását, hogy mások kapják meg, beleértve téged.
3x21. Csodás kegyelem, 2. rész [Amazing Grace: Part 2]
Josh kisöccse, Nathaniel és Tess:
- Azt hittem, az angyalok segítenek az embereken.
- Segítünk, jól tudod. De az embereknek is segíteni kell az angyalokon.
Monica és Nathaniel:
- Rossz dolgok még Istennel is történnek. Például ha az egyik gyermeke megsebesül, vagy ha bármelyik gyermeke szomorú, vagy ha bármelyik gyermeke hátat fordít és elhagyja, Isten is szenved.
- Hát akkor miért hagyja, hogy megtörténjen?
- Mert Isten annyira szeret, hogy szabad akaratunk van. Az embereknek és az angyaloknak is.
- És miért vakultál meg?
- Még magam sem tudom. De Isten tudja, mit miért tesz, mindig tudja. Legtöbbször ezt a legnehezebb elhinni és elfogadni.
Tonya Michaelhöz:
- Múlt pénteken megjósoltam, hogy egy idegen érkezik ide. Tudja, itt hosszú hetekig nem látunk idegent, Michael. Talán tényleg a csillagok irányítják az életünket, de tudja mire vagyok kíváncsi? Az érdekel, ki irányítja a csillagokat. Mert úgy sejtem, most vele kéne beszélnünk.
Monica Michaelhöz:
- Tudod, Michael, igaza van. Az, aki a csillagokat irányítja, Isten. Ő irányítja a Napot, a Holdat, a felhőket, de nem irányítja az életünket, és nem irányítja a szívünket. A szívünk a miénk, de csak akkor beszél hozzánk, ha kérdezzük, ha várunk, figyelünk, hallgatunk.
- Monica, nem tudom miért, de halálra rémítesz.
- Nincs okod félni, Michael. Én egy angyal vagyok. Isten küldött. Ő vette el a látásomat nemrég, azért hogy jobban tudjam figyelni a szívem, és megtaníthassalak téged és Josht is, hogy a szívetekre hallgassatok. Tudod, mit mond a szívem, Michael? Azt mondja, hogy nagyszerű ember vagy, és hogy mennyire szeretnél egy családhoz tartozni, bármilyenhez. És azt mondja, hogy most van rá esélyed.
- Miért, miért hozzám küld Isten egy angyalt? És mi van a többiekkel? Nekik van szükségük angyalokra, meg azoknak, akiket lelőttek, nem nekem. Nem nekem.
- Senkit nem hagynak magára az angyalok, amikor szükség van ránk. Ez most a te időd, Michael. Hallgass ide! Isten szeret téged, és tudja, milyen magányosnak és milyen elveszettnek érzed magad. És tudja, ha most innen is kisétálsz, megint csak egyedül leszel. De ha itt maradsz, Michael, kérhetsz tőle iránymutatást. Itt és most talán új utat fog neked mutatni. Lehet, hogy nem lesz könnyű, de valami azt súgja, hogy ez az utazás mégis megéri, és nem kell többé, örökké menekülnöd. Megkérdezed őt, Michael? Igen?
- Gondolod, válaszol?
- Megígérem.
Calvin beszéde a temetésen:
- A nagymamám volt a legjobb szívű asszony, keményen dolgozott, és folyton iskolába zavart. Mindig azt mondta, a világot nem lehet megváltani, elég ha csak egy embert váltasz meg. Az biztos, hogy ő megváltott engem -, és úgy akarok élni, hogy a nagymamám úgy érezze, megérte.
Anderson beszéde a temetésen:
- Vér folyt az otthonunkban. A szüleink vére, és a gyermekeinké. És minden csepp vért, ami az utca kövére folyt, csak a könnyek árjával lehet lemosni. Dühös vagyok, mert tudom ki húzta meg azt a ravaszt. A reménytelenség húzta meg, a széttört remények. Megvakított egy fiút, elvette egy barátunk életét, mert a remény nem akadályozta meg. De mondanom kell nektek valamit. A remény ma újra itt van. A remény ma újra itt van, mert ha holnap a gonosz suttog a gyermekeink fülébe, ki hallgattatja el? Nekünk kell megtennünk! És meg is tesszük. Az álmaink adnak reményt. Sokat tanultam ebből a szerencsétlenségből. Megtanultam, hogy Isten figyel ránk, angyalokat küld, hogy vigyázzanak ránk, és vezessenek minket. Igen, és hogy hazavigyenek. Megtanultam, hogy Isten szeret minket. És ha elmeséljük neki az álmainkat, nem nevet gúnyosan az arcunkba. Isten mindig többet ad, mint amit mi kérni merünk. Ezért ébresztő mindenkinek, itt az idő, megvalósulnak az álmaink, mert Isten mindig többet ad, mint amit valaha reméltünk és álmodtunk. Nincs más dolgunk, csak kérni. Könyörögjünk hozzá már ma. Könyörögjünk magunkért, a családunkért, a gyermekekért. Jó? És Maryért.
3x22. Meglepetés [Labour of Love]
Celeste Mr. Salterhez, miközben az kezében tartja újszülött gyerekét:
- Van valami, amit el kell mondanom. Talán most érdemtelennek érzi, de később több értelme lesz, és fontos elmondanom, a világ csupa csoda, Mr. Salter, kisebbek és nagyobbak. Van ami megtörténik, és van amit fel kell nevelnünk, és a legnehezebb felismerni a hosszútávú csodát. De épp azokat kell védeni és dédelgetni, jobban, mint bármit.
Andrew Mr. Salterhez:
- Egy gyerek nem megoldás, hanem bizonyíték, hogy Isten még mindig szereti az embereket, és még nem adta fel a reményt. Én angyal vagyok, Isten küldött.
- Hagyjon ezzel, nem hiszek Istenben vagy az angyalokban.
- De mi hiszünk benned. És Meg-ben is. Meg pedig benned hisz. Szereti, hogy a forradalomról tanítasz a diákjaidnak, de most benned zajlik egy forradalom, ugye? Nem olyan, ahol fegyverek dörögnek, de mélyen bent a szívedben tombolnak az érzések.
- Még szeretem Meg-et.
- Isten tudja.
- ..De Oliviát és a gyerekünket is.
- Most mindenkinek a legjobb az őszinteség. Meg-nek tudnia kell, hogy még mindig szereted, és neked azt kell tudnod, hogy Isten szeret téged, és átsegít ezen a helyzeten. Átsegít, de nem ő oldja meg.
- Túl késő, nem hagyhatom el Oliviát és nem mehetek vissza Meg-hez.
- De miért nem? Brian, a forradalmak sem egy napig tartanak. Nem hagyhatod el Meg-et egy nap alatt, persze vissza sem hódíthatod. Több idő kell hozzá, de ha akarod, próbáld meg. Az a baba egy csoda, ahogy minden az, aminek Isten életet ad. A házasságotok is.
Monica Meg-hez:
- Meg, én egy angyal vagyok. Isten küldött, hogy segítsek neked.
- Egy igazi angyal?
- Igen. Nincs dicsfény, se szárny, csak szeretet. Erre van szükséged, ezt adja Isten, és ezt adjátok egymásnak Briannel, ha újra rátaláltok.
- Mikor láttam a karjában a kisbabát, kegyetlen figyelmeztetés volt, hogy nekünk nincs, és hogy most már nem is lesz. Nekem kellett volna megszülnöm azt a babát. Én lehettem volna a gyerekeinek az anyja.
- Még mindig lehetsz.
- Már túl késő. Nem gondoltam, hogy ilyen fontos, nem csak neki, nem csak nekem, és most már tudom, hogy késő.
- Istennek sosem késő családot alapítani, és ennek a babának szüksége van egyre.
- Ő nem az én babám, és nem is lehet.
- Csak rajtad múlik.
- Bocsássak meg Briannek ezekután? Ő döntött így.
- Most te döntesz. Úgy, hogy vége a házasságotoknak, vagy úgy, hogy megmented, hogy új életre kelted.
- Nem tudom hogy lehet megmenteni.
- Te nem, de Isten tudja. Ő újra össze tud rakni egésszé bármit, ami széttört, csak mutasd meg neki a darabokat. És mivel Ő egy nagy alkotó, tudja hogy illenek össze a darabok. Nagyon szeret téged, Meg. Kérd, hogy adjon neked megbocsátást. Kérd, hogy mutassa meg mindkettőtöknek, hogy tudtok újra szeretni.
3x23. Látsz engem? [Have You Seen Me?]
Tess a Monroe szülőkhöz az örökbefogadott fiukról:
- Noah nem hozzátok tartozik, és nem tartozik a vér szerinti apjához sem. Noah Isten gyermeke, ahogy minden férfi, nő és gyermek az övé a Földön. A szülőkre bízta a felügyeletet, megbízott titeket, hogy neveljétek fel a gyermekeit az Ő szándékai szerint, mindet szeretettel és törődéssel, nem csak azt, aki vér a véretekből, hanem azt is, aki máshonnan származik.
3x24. Utolsó hívás [Last Call]
Monica (M) az epizód végén, amikor Mr. Burns, a fekete férfi kéri a csodát, hogy a bár tulajdonosa, Noah (N) gyógyuljon meg:
M: - Isten el tudja érni, hogy újból járjon, de ettől nem gyógyul meg. Meg akarod változtatni egy mozdulattal a múltat, de azt nem lehet. Nem ez az a csoda, amire szükséged van. Én is reménytelenséget éreztem ma délután, beleolvastam egy újságba, és mindent elhittem amit írt. Ugyanúgy elhittem, mint ti, hogy semmi más nincs a világban, csak fájdalom és szenvedés, aztán bejöttem ide, és hiszed vagy sem, megnyugodtam. Itt is van fájdalom és szenvedés, de álmok is vannak, álmok amiket féltek megálmodni, remények amiket féltek remélni, imák amiket féltek elimádkozni, mert úgy érzitek túl késő, pedig ez nem igaz. Isten szereti magát, Mr. Burns, és megadja magának a csodát, de a csoda nem az, hogy Noah újra járjon, az a csoda, ha Noah megbocsát magának, akkor mindketten meggyógyulnak.
N: - Nem tudom hogy, nem tudom megváltoztatni a szívem...
M: - De Isten tudja, és ez lesz a valódi csoda. Mindannyiunk szívét meg tudja változtatni. Ha elveszítjük a reményt, rideggé és keménnyé válik a szívünk, de Isten meglágyítja és újra eltölti reménységgel. Képes ezt megtenni, csak meg kell Őt kérni. Most rögtön. Itt a lehetőség, hogy kérjétek a csodát. Az utolsó esély.
Noah a kerekesszékével odagurul Mr. Burns-höz, kezet fognak és átölelik egymást.
Tess Monicához:
- Látod, angyallány, csak egy csoda megtételére kaptál lehetőséget, de ez mindenki számára csoda lett. Isten szeretetének ajándéka. Egyetlen csoda elég lett mindenkinek.
3x25. Csatában eltűnt [Missing in Action]
Monica George-ról Andrewnak:
- Amikor kopog az ajtómon sokkal többet hoz, mint egy csokor virágot, elhozza nekem a reményeit, elhozza az álmait. De fogalmam sincs mit kezdjek ezzel. Nem is sejtettem, hogy ennyire fájhat, ha valakinek össze kell törnöm a szívét. Olyan furcsa, hogy valaki így érezhet irántam. Az emberek szeretete nagyon bonyolult.
- És Isten szeretete nagyon egyszerű.
Monica George-hoz a parkban, amikor felfedi neki angyali lényét:
- Meg kellett magát értenem, és azt is meg kellett értenem, hogy mennyi öröm lehet abban, ha valaki megöregszik. Öröm, amit a hosszú évek bölcsessége ad. A társai ott az otthonban nagyon büszkék lehetnek. A maguk generációja jó harcos. Maguk győztesek, és az igazi vesztesek azok a fiatalok, akik nem tudják, mennyi bölcsesség lakik magukban. Sokat tudnának adni, olyasmi, ami másoknak is fontos. Azt is, amit mindig félt elmondani.
- Tudja... maga tudja rólam az igazat.
- Igen, tudom, George, és Isten is tudja. Szereti magát, és szeretné ha elárulná azt, amit rejteget.
- Mért olyan fontos ez ennyi idő után?
- Az igazság mindig fontos. Harcolja meg ezt az utolsó csatát, George, mert nem élhet valódi életet, ha az élete hazugság.
- Csak egy fáradt, vén ember vagyok.
- Magában sokkal több erő lakik, mint amit egyeltalán feltételez. Ez olyan, mint a béke, amiért fegyverekkel harcolt, csak ezért most a lelkével kell harcolnia. És ha vállalja az igazat, és megharcol érte, az győzelem lesz, a legnagyobb dicsőség, és maga megleli a békét. És az a béke örök lesz.
3x26. Veszélyben [At Risk]
Monica Jasonhoz az autószalonban:
- Elmegyek, de nem maradsz egyedül. Isten itt van, és a világ leggyorsabb kocsijával sem szökhetsz meg előle, és a világ legkeményebb szíve sem felejtheti őt el, mert akárhová mész, Jason, Isten ott lesz, várni fog, szeretni fog, és csodát tesz veled.
- Az ilyenekkel nem történnek csodák.
- Máris történt veled egy. A neve Kelly.
3x27. Telihold [Full Moon]
Tess az epizód elején:
- A paradicsom hasonlít az emberi lélekhez, nagyon soká tart amíg megérik, és nagyon könnyen megsérül.
Andrew Carlhoz:
- Az Úr nem bűvészkedik, a Biblia nem varázskönyv, nem elég ha fejből idézget belőle, itt kell éreznie a szívében, és át kell élnie, ott kezdődik el az igazi változás, a lényeg.
Monica Sarah-hoz a történtek magyarázataként:
- Az Úr szabad akaratot adott az embernek. Ha egy Carlhoz hasonló ember rosszra használja azt, és ártatlan embereket bánt meg vele, akkor az Úr sír. Azon a rettenetes éjjelen is sírt. De valamiről még nem tudsz. Azt kérdezted, hol volt az Úr akkor, amikor téged megerőszakoltak. Ott volt melletted. Ott volt melletted egy gyermek hangjában, a gyermeked hangjában. Az Úr nem állíthatta meg Carlt, de emlékeztette arra, hogy a szívében valaha ártatlanság, tisztaság élt, és igazi, őszinte, gyermeki szeretet.
- A gyermekem mentett meg?
- Igen, és te azóta az ő életét akarod megmenteni, ahogyan Ed a te életedért küzd, de annyira csak a biztonsággal foglalkoztatok, hogy elfeledkeztetek a szeretetről, ezért van szüksége a lányodnak arra a rózsaszín takaróra. Jaj, Sarah, igen, rettenetes dolog történt veled és a családoddal. Nem változtathatsz a múltban történt rettenetes dolgokon, de még változtathatsz azon a rettenetes dolgon, ami most történik. A döntés a kezedben van.
- Segítesz nekem?
- Van benned erő, hogy végrehajtsd, és megígérem neked, hogy nem maradsz egyedül.
Tess Carlhoz az epizód végén:
- Értsd meg végre, hogy az Úr a gyermekek lelkén át szól hozzád. Tudom, hogy nehéz felidézned, de te is voltál gyerek. És az Úr szemében most is az vagy. Az a gyermek számodra elveszett, de az Úr számára nem. Azt szeretné, ha ismét megtalálnád azt a gyereket.
3x28. Legyen bármi is az angyal neve [An Angel by Any Other Name]
Tess az epizód elején:
- A virágok nagyon hasonlítanak az emberekre. Van amelyik gazdagon virágzik, és van amelyik egyeltalán nem borul virágba, és van amelyik szeretet és gondoskodás nélkül nem virágzik, mint Carolyn. Ha csodálatos virágot szeretnénk, ahhoz nem elég a napsütés és az eső. Kell valaki, aki figyeli a rovarokat, a gyökér épségét, a figyelmeztető jeleket. Azokra érdemes odafigyelni, mert néha annyira leköti a figyelmünket egy rovar, hogy nem vesszük észre a viharfelhőket, ami az egész kertet elsöpörheti.
Taylor Carolynhoz az epizód végén:
- Ne add fel, Carolyn! Én sem adom fel. Az Úr megteremtett egy angyalt, egy fogyatékos angyalt, hogy az emberek megértsék, hogy soha nem szabad feladni. Az emberek, sőt néha az angyalok is rám néznek, és csak azt látják ami hiányzik belőlem. Lehet, hogy igazuk van, de van lelkem, van igazságom. Az igazságban hatalom van. Ez a hatalom benned is megvan. Kérd meg az Urat, hogy segítsen megtalálnod magadban az igazságot és azt aki vagy. ... Mind hibridek vagyunk, egymástól átvesszük a jó tulajdonságokat, mint egy virág. Ott kell felnőnünk, ahova ültettek minket.
Monica Carolynhoz:
- Taylor csak annyit kér, hogy fogadd el a szeretetét, és használd fel arra, hogy tanulj és fejlődj, és felajánlja a lehetőséget arra, hogy legközelebb jobb légy.
Taylor:
Az Úr szeret téged, és azt szeretné, ha tudnád, hogy soha többé nem kell félned.
Taylor, Tess, Monica és Andrew az epizód végén:
- Látjátok, az Úr a tönkretett dolgokból is gyönyörűséget varázsol.
- Ahogy mondod. Ráadásul a munkájában sokféle angyal segíti.
- Köszönjük, hogy megtanítottál valamire. Néha annyira lefoglal minket a munka, hogy teljesen...
- Annyira lefoglal, hogy néha elfelejtjük, ki az Úr hírnöke.
- Nem érdekes, néha még én is elfelejtem.
3x29. Aki szelet vet [Inherit the Wind]
Tess Kevinről:
- Ha sok pénzed van, és nem vagy elég óvatos, néha többet kell fizetned, mint amennyit akarsz.
Ruth Kevinhez:
- Kevin, ez egy nagyszerű utazás. Rengeteg örömet fog hozni. Némi bánatot, némi csalódást, talán kisebb szívfájdalmakat is, de főleg örömet. Csak két dolgot kell tudnia. Egy: Soha nincs egyedül. Kettő: Semmi nem ér annyit, mint egy ingyen ebéd.
- Ez mit jelent?
- Majd rájön.
Andrew Kevinhez:
- Tudja, ismertem az apját.
- Oh, maga is?
- Ott voltam amikor meghalt.
- Ezt nem hinném, az apám egyedül halt meg.
- Senki nem él és hal meg egyedül.
Monica Kevinhez:
- Angyalok vagyunk, és azt az üzenetet hoztuk, hogy ha kezdeni akar valami értékeset az életében, először meg kell találnia Istent, és aztán minden mást is megkap, amire szüksége van. ... Isten azzal a céllal küldött minket, hogy segítsünk valóra váltani a legszebb álmát, mert szereti magát.
Phil Kevinhez:
- Isten tisztességes. Az élet az ami néha tisztességtelen. Isten nem azt ígérte, hogy az életben nem lesznek nehézségek, Isten azt ígérte, hogy munkával átjuthat rajta, ha akar. Nézze az élet jó dolgait, a szép dolgokat... Gondoljuk végig a rossz dolgokat, amelyekkel mások küszködnek. Nem is gondolunk erre, mert ők sem beszélnek róla... Ők szenvednek, és hibáztatják Istent, mert Isten mindenható és van ereje. Isten rendbehozhatna mindent, de a dolgok nem így működnek. Isten nem okoz fájdalmat, Isten gyógyít. Isten nem gyűlöl, Isten szeret. Isten nem akarja, hogy rossz dolgok történjenek, de mégis történnek.
Hadd mondjam el, nem hibáztatnám Istent azért, amit nem kaptam meg, hanem megköszönném, amit megkaptam. És a maga helyében, Kevin, nem lennék zaklatott, mert az apám nem hagyott rám pénzt, zaklatott lennék, mert az apám meghalt. Legyen szép napja!
3x30. Kényes egyensúly [A Delicate Balance]
Monica és Tess az epizód elején a gimnasztikáról:
- Még mindig nem értem, miért fontos ez az embereknek. Pörgés és forgás és ugrás, és jobbnak lenni ebben mindenki másnál.
- Hát valójában nem erről van szó, baby. Az igazi bajnokok, mint Nadia és Bart, nem akarnak jobbak lenni senki másnál, ők csak magukból akarják kihozni a legjobbat. Ez jellemző a győztesekre.
Tess a Browner gyerekek anyjához, Susanhoz:
- Nagyon jó hírt hoztam, találtam egy szponzort.
- Ó, tényleg?
- Bizony. Istent. És ő fel akarja készíteni, ezért küldött engem. Én angyal vagyok.
- Nekem nem kell angyal, a gyerekeimnek kell.
- Nekik is van, és most már magának is. Én. A győzelemről szeretnék beszélni, az útról amin a lánya jár. Teljesen mindegy hány aranyérmet nyer Rebecca, nem lesz képes pótolni azt, amit elvesztett. Akit elvesztett. A férjét.
- Annyira hiányzik. Nagyon.
- Sandra, egy élettel teli otthont hagyott rád, és egy szerető családot, de te elszaladtál, és Rebecca karrierjébe menekültél, ahelyett hogy szembenéztél volna az igazsággal. A férjed meghalt, de ez nem jelenti azt, hogy kiürül a ház, és azt sem, hogy nem látod újra.
- Ehhez nem elég erős a hitem. Pedig ebbe kapaszkodom.
- Ne kapaszkodj, ugorj! Ez olyan, mint amikor Rebecca a felemás korláton eggyel följebb ugrik. A kettő között a semmiben lóg, és ez nagyon félelmetes, de Isten érte nyúl és felemeli, ahogy most téged. Egy varázslatos pillanat a jövő és a múlt között. Ezt érzed most. Ez az ahol most állsz. És ez az ahol végre elkezdhetsz újra élni. Magadért és a gyerekeidért. Minden rendbejön.
Monica Rebeccához a tornászbajnokságon:
- Nem a győzelem a fontos, hanem hogy soha ne add fel. Nem ezt mondta mindig az apád?
- Ezt honnan tudja?
- Ő mondta.
- Mi?
- Angyal vagyok, Rebecca. Isten küldött, hogy veled legyek amikor leesel.
- Miért kell ahhoz angyal, hogy leessek.
- Ez a legjobb alkalom egy angyal felbukkanásához. Az emberek lentről mindent más szemszögből látnak.
- Mi történik T.J.-vel, meggyógyul, ugye?
- Nem tudhatom, hogy T.J. túléli-e, de akárhogy is lesz, nem lesz semmi baj. Mindenki úgy indul neki minden napnak, hogy nem tudja, győzni fog-e, vagy mellette maradnak-e azok az emberek, akiket szeret. Csak egy dolog az, ami biztos, soha senki nincs egyedül, és te sem vagy egyedül a gerendán.
- Hol vannak az emberek?
- Itt vannak, várnak. Várják, hogy felállj. Még a többi versenyző is, mert ők a barátaid. Lesz időd döntést hozni. Én személy szerint mindenben támogatlak. Isten is támogat, apád is mindig támogat, de a döntés a tiéd.
- Honnan tudja, hogy az apám támogatna?
- Peter nagyon büszke rád.
- Ő meghalt.
- Isten fényességében él, ahogy te is. Isten szeret téged, kicsim, és adott neked egy apát, egy jó, kedves apát, nem hosszú ideig, de elég ideig, elég ideig, hogy megtanítson titeket arra, mi kell, nem a győzelemhez, hanem az élethez. Megtanított, hogy a legjobbat add magadból, az életben, a játékban, és a szíved minden szeretetében.
- De nem ezt tettem, amikor a legfontosabb lett volna. Amikor apu haldoklott, féltem, és szörnyű volt a kórház, és nem mentem be hozzá, ahelyett is edzésre jöttem, és nem néztem meg egész addig, amíg túl késő nem lett. El sem tudtam tőle búcsúzni. El se búcsúztam tőle.
- Nem volt rá szükség, Rebecca. Mi van, ha annyit mondasz a búcsú helyett, hogy viszontlátásra. Mi van, ha fölállsz, és megmutatod mindenkinek, mire tanított az apád. Szerinted nem ez lenne a legnemesebb búcsú?
– Egyéb gyűjtött idézetek — Klikk ide!
– Jóga idézetek — Klikk ide!
Vissza a kezdőlapra
Hírek, frissítések
Sorozat