(frissítve: 2009.07.18. 02:34)
1x01. A délre tartó busz [The Southbound Bus]
- Azt hittem a segítés több a bébiszitterkedésnél.
- Óóó, meg fogsz lepődni, a dolog sohasem ilyen egyszerű. Az emberek bonyolult lelkek.
- Tudom. Ezért is szeretem őket. Hogy csinálják, Tess? Minden reggel felkelnek és mindent újrakezdenek. Ehhez sok bátorság kell, és ők még azt sem tudják, amit mi tudunk.
- Nehéz dolog...
- A szeretet nem bújik el, marad és harcol, kitart a végsőkig. Isten ezért tette ilyen erőssé, hogy mindenen átsegítsen minket hazáig.
1x02. Mutasd meg a hazavezető utat! [Show Me The Way Home]
Monica Dinkhez:
- Tudod, hogy jó vagy. Hagyd megtörténni.
*
Monica Peterhez:
- Vezessen az utad előre, legyen erős a karod, szálljon messze el a labda, és Isten maga vezessen haza.
*
Monica a történelemórán:
- Néha nekünk is harcolnunk kell azért, amiben hiszünk, néha több bátorság kell ahhoz, hogy ne tegyünk semmit, hogy ne mozduljunk, és ne engedjünk másoknak.
- De ettől nem lesz vége.
- Nem. A másik nem változik meg, de mi megváltozunk.
*
- Mind egyedül halunk meg, az egyedül élés az, ami tényleg fáj. Milyen maradandó dolgot hagy maga után?
...
- Életünk nagy részét mások emlékeiben éljük meg igazán.
1x03. Durva szeretet [Tough Love]
- Ohh, ennek pompás illata van, Tess!
- Édesem, ébredj föl, és ne szaglászd már tovább azt a kávét! Előbb-utóbb úgyis meg kell innod. Olyan, mint az élet, nem tudhatod mennyire finom, amíg meg nem kóstoltad. És nincs két egyforma kávé.
- Milyen az eszpresszó? Mindenki a presszókávét emlegeti.
- Erős és keserű, de sok ember így szereti, jó feketén, higítatlanul. De a presszókávé más szempontból is olyan, mint az élet. Gyomorégést okoz. Az élvezeteinknek meg kell fizetni az árát.
- Elég veszélyesnek hangzik.
- Néha vállalni kell a veszélyeket, és a kávéért megéri. Egy csésze forró nyugalom. Igazság, őszinteség, semmi megjátszás. Mert ha eltitkolod a valódi érzéseidet, a vége nem lesz más, csak boldogtalanság.
...
- Monica, most egy olyan nővel kell megismerkedned, aki soha nem tudta, mit kezdjen egy csésze kávéval. Vagyis mindig mindent eltitkol, és soha nem vállalja a veszélyeket.
*
Monica Elizabethhez:
- Isten nem azért küldött, hogy megbüntessen, Isten szeret téged.
- Miért?
- Azért mert Elizabeth vagy. Nem Elizabeth, az újságíró, vagy a Purlitzer-díjas, vagy az alkoholista, hanem azért, aki vagy. Isten szeret téged. De most már nem az vagy, Elizabeth, akinek egyszer megalkotott. Egész életedben csak rohantál, hajszoltál és el akartál kapni valamit, ami soha nem volt a tiéd, és nem vetted észre, hogy egyre messzebb és messzebb kerültél attól a tökéletes szeretettől, ami mindig is a tiéd volt. És most, most már majdnem teljesen elvesztetted.
1x04. Bukott angyal [Fallen Angela]
Tess Monicához, aki a ház tetejéről figyeli Angelát:
- Az emberek a sötétben olyasmit csinálnak, amit nem akarnak, hogy más is meglásson.
Angela és Monica:
- Ez különös. Olyan bölcsnek tűnsz, de nem tudsz kávét főzni.
- Gondolom, hogy így kerek a világ, mindenki mást tanul meg az életben. Talán ez az éjszaka arra való, hogy megtanuljak kávét főzni. És talán arra is, hogy elmondd Carternek az igazat.
- Sokszor elhatároztam, hogy mindent elmondok neki. Volt, hogy leírtam egy levélben, volt, hogy már az ajtóban álltam egy becsomagolt bőrönddel, és volt, hogy felvettem a telefont, mert féltem a tekintetétől, amikor megtudja, kit vett feleségül. De mindegy, milyen formában mondom el, a vége nem lehet más, csak szakítás.
- Jobban kell bíznod a szerelmében, Angela.
- Hogy várhatnám el, hogy megbocsásson, hiszen én sem bocsátok meg magamnak? Úgy képzeltem, hogy én fogom vezetni a kampányt, de nem teszem mást, csak ülök a tavon, és hálát adok Istennek, hogy megint elmúlt egy nap, és a titkom nem derült ki.
- Nem töltheted az egész életedet egy csónakban bújkálva, az nem élet.
- Ezt pont te mondod? Én legalább teszek valamit. Neked még a lábad se lett vizes.
- Akkor reggel találkozunk az iskolában, ugye?
- Ha esetleg el kell mennem, nem lenne kedved átvenni a helyem?
- Nem kell elmenned.
- Örülök, hogy megismertelek.
- Én is.
Tess és Monica:
- Figyelj rám, Monica! Az elhatározása már érik.
- Milyen elhatározás?
- Senki sem tudja megmondani, hogy határoz egy nő, aki nem tiszteli önmagát.
- Valami furcsa történik velem, Tess, és félek.
- Másképp, mint ahogy a tengertől félsz? Általában attól félünk, amit nem tudunk irányítani. De Angela hamarosan meghozza a döntést, hogy felfedi-e a titkát, vagy mélyen eltemeti.
- Bárcsak átvehetném tőle a döntés terhét.
- Ez egyeltalán nem volna helyes.
- Eddig még soha nem volt barátom.
- És én mi vagyok, az élettársad?
- Tudod hogy értem. Rengeteget tanulok az emberekről, és rengeteget tanulok magamról.
- Azt nem tudom, mennyit tanulsz az emberekről, de nem ártana megtanulnod kávét főzni.
Angela és Monica:
- Te mentettél meg, ugye? Te egy...
- Igen, angyal vagyok.
- Egy igazi, valódi angyalt küldött...
- Az Isten küldött, Angela.
- Mindig tudtam, hogy van benned valami nagy erő, valami rettenthetetlen, valami, amilyen én akartam mindig lenni.
- Nézz most rám, nézz rám, Angela. Te is erős vagy. Van bátorságod, hogy áldozatot hozz azért, akit szeretsz. És engem is megtanítottál ma valamire: a szeretet erősebb, mint a félelem. Amikor megláttalak ott kint, elfelejtettem, hogy mennyire félek a víztől, és utánad mentem.
- Nem tudom, hogy ez tényleg jó ötlet volt-e.
- Meghoztad a döntést, Angela. Élni akarsz, csak nem úgy akarsz élni, ahogy eddig.
- A múltat nem törölhetjük el, ugye?
- Nem, de mindannyian tudjuk, hogy nem az a fontos, hogy mi történt a múltban. Sokan vannak, akiknek most van rád szükségük, ebben a pillanatban. És pont ez az a pillanat, éppen ez, amikor esélyt kaptál arra, hogy mindent újrakezdj.
- Tudod, hogy milyen majdnem meghalni?
- Nem, erről nem tudok semmit.
- Hát, valahogy hirtelen az egész dologtól nem félek már.
1x05. Cassie választása [Cassie's Choice]
Tess és Monica az epizód elején:
- Emlékszel arra a férfira, aki két-háromezer évvel ezelőtt élt itt? Eltévedt egy hóviharban.
- Igen, emlékszem. Én vezettem egy barlangba.
- Az egész telet léghorgászattal töltötte. Meséket talált ki, amiket aztán elmondott a törzsének.
- Emlékszem. Azt mondta a többieknek, hogy élete leggyönyörűbb időszaka volt, mert találkozott magával abban az évben.
- Az embereknek most már nincs idejük találkozni magukkkal. Mindenki faxol és a modemen lóg, emailezik és online-ozik és mobilozik és laptopozik és walkman-ezik. Ha nem tetszik, csatornát vált, gombokat nyomogat: kilépés, törlés. Tudod, bárkinek bárki bármit mondhat akárhol a világon egy perc alatt. De azt hiszem, ez csak a felszín, a lényeg nem változott: a lélek megismerése, az összetört szívek gyógyulása, életet adni egy gyereknek... Még ha a világ változik is, sok minden a régi marad, és az olyan gyerek, mint az ővé (Cassie-re gondol), könnyen elvesznek.
Monica Cassie-hez:
- Ez egy olyan döntés, amit csak te hozhatsz meg. De azt hiszem, ha ezt a döntés semmi másért nem hoztad, csak szeretetből, akkor szerintem együtt fogsz tudni élni ezzel.
Monica és Cassie az epizód végén:
- Nem lesz semmi baja a babának, rendbe fog jönni.
- Majdnem meghalt, ráadásul miattam, a vérem miatt, majdnem megöltem.
- Nem, nem a te hibád, semmi rosszat nem tettél, Cassie, sőt megmentetted az életét.
- Hogy tudnék rá vigyázni? Soha nem gondoltam, hogy ilyen anyának lenni... hogy minden pillanatban... Még én is gyerek vagyok, nem lennék jó anya.
- Ó, Cassie, Cassie! Jó anya vagy, mert a legfontosabbat tudod, jobban szereted a gyereket, mint magadat.
- De honnan tudjam, hogy Fieldmanék jó szülei lesznek?
- Senki nem ismerheti a jövőt, Cassie. (Monica az égre néz, és felfedi a jövőt a lánynak.) Jól van. Elmondhatom neked. A lányodnak csodálatos és boldog élete lesz. Egy kicsit szeplős lesz, éppúgy mint te, lehorzsolja a térdét, és talán a karját is eltöri, de megnyeri a helyesírási versenyt másodikban, és negyedikben osztályelnök lesz. És szerelmes is lesz, néhányszor. Ó, és Cassie, a Chicago-i Szimfónikus Zenekarban ő lesz az első hegedűs.
- Honnan tudod?
- Angyal vagyok.
- Úgy érted, egy médium, vagy ilyesmi?
- Nem. Ez nem egy jövendölés volt, Cassie, hanem egy üzenet. (Átnyújtja a lány korábban zálogba adott fuvoláját.) Emlékszel arra, amikor gyerekkorodban este imádkoztál? "Kérlek, Istenem, engedd, hogy szépen zenéljek." És az imád generációkon át meghallgatásra talál. Mert a gyönyörű zene veled kezdődött.
1x06. Ami számít [The Heart of the Matter]
- Isten az ügyvédeket is szereti.
...
- A vég néha egy új lehetőség kezdete.
- Mit csinálsz, te lány! Ugye nem akarsz ezekben a szexi topánkákban táncikálni?
- Nem... Tess, ugye milyen furcsa, hogy az emberek hányféleképpen védik a lábukat?
- Az semmi! Nézd meg miket találnak ki, csak hogy a szívüket megvédjék.
- Charles? Szegénykém, innen nem is látom a szívét.
- Akkor közelebb kell menned.
- Ez ugye nem egy olyan halálközeli élmény?
- De, egy kicsit az.
- Hol az alagút? Nem vettem észre?
- Jócskán elkerült a halál.
- Akkor te vagy...
- ...egy angyal.
- Igen, ez egybecseng a tapasztalatommal. És amit a szívemről mondtál?
- Az igaz. Semmi baja.
- Nem haldoklom?
- Nem. Egész életedben féltél az élettől. Ha nem győzted volna meg magad, hogy haldokolsz, akkor azt mondtad volna, hogy túl kövér vagy, túl alacsony, vagy túl bármi vagy, és ez segített volna elbújni. De Isten teremtett téged, és ő tudta mit csinál. Nem vagy túl semmilyen... leszámítva a túl későt.
- Ha angyal vagy, miért nem adtad vissza a 200000 dollárt?
- Az megmentette volna az állásodat, de én az életedet jöttem megmenteni.
...
- Milyen nő ad csak úgy oda valakinek 20000 dollárt?
- Egy remek nő.
- Egy nagyon remek nő. Hozzám túl remek.
- Nem, én ezt nem hiszem el. És Robin se hiszi. (Monica rámutat a távolban az erkélyen sétáló Robinra.) Mikor éreztél így egy végrendelet miatt?
1x07 - Váratlan hó [An Unexpected Snow]
- Soha senki sem késik. A végzet mindig jókor jön.
- Mit csináljak, amikor megtörténik?
- A végzet nem megtörténik, megérkezik, és ha egyszer ideér, vagy megerősíted a lakatokat és kivárod amíg elcsitul, vagy kitárod a kapukat és meghívod magadhoz vacsorára.
- Bárcsak valahogy megmutatná magát, hogy lássuk mivel van dolgunk.
- Akkor már nem lenne végzet.
- Nekem meg nem lenne munkám.
- Ügyes! Látom már kapisgálod.
...
- Melyik Megan?
- A természetes. Ez a gond a végzettel, sose vagy hozzá jól felöltözve.
- Ezek cédrusfák?
- Ühüm. Cédrus a kandallóban, tűz a lélekben.
- Szeretem a cédrus illatát.
- Én is.
- Az meg mi? Egy pulyka?
- Igen, de ne szeresse meg.
- Itt a végzet most nem romantikus, Monica, ez az igazság pillanata, és a szerelem csak egy része az igazságnak. Ebben a házban nem él meg a csalás, olyan barátságot táplálunk, ami talán nem tart sokáig, de az igazságon alapul, és az igazság szabaddá tesz.
- Mi történt tegnap, eltévedtél?
- Azt nem hiszem, de valahol biztosan rossz felé kanyarodtam.
- Az életem története. Gondoltál arra, hogyan lehet ez? Jobbra fordulsz bal helyett, itt mész át az úton, és nem ott, és egy perc alatt megváltozik az életed, és még csak nem is tudsz róla.
- A férjemmel egy sarki újságosnál találkoztunk. Vajon hol lennék, ha nem álltam volna meg akkor egy újságért?
- Biztosan nagyon aggódik miattad.
- Sohasem aggódik miattam...
- Pedig most kéne látnia.
- Rémséges vagyok, igaz?
- Nem, inkább nagyon is természetes. Sőt, szerintem nagyon szép vagy. Nekem elhiheted, én ebből élek. Csodálatos profilod van. És remek természeted. Többet kéne lazítanod!
- Mondd csak, jól megy neked a fotózás?
- Egyesek szerint igen.
- Szerinted miért fotóznak az emberek?
- Szerintem mélyen legbelül így üzenünk hadat a halálnak. Ha csinálsz egy fotót valamiről, ha az el is tűnik, egy része megmarad.
- Tudod, szerintem jobb egy időre megkapni az egészet, mint egy részét egy életre.
- Most mit csináljak? Nem maradhatok és nem távozhatok.
- Mi ezt úgy hívjuk, hogy váratlan hóesés. Egyik percben még tiszta az ég, a következőben már esik. Bemehetsz és elbújhatsz előle, vagy a részévé válhatsz, és megváltozhatsz.
- Ha két ember együtt utazik, lesznek szakaszok, amikor csend van közöttük, de ez nem jelenti azt, hogy külön kéne utazniuk.
...
- Csak állj fel, fiam, és menj tovább, és ha ismét vágyat éreznél arra, hogy letérj az útról, emlékezz erre a percre. Ehhez az egy perchez bármikor visszatérhetsz.
(Monica a búcsúzáskor Meganhez.)
- Megan, tudom, hogy most magányos éjszakák jönnek, de szeretném ha emlékeznél arra, hogy mindegy milyen magányos vagy, sohasem vagy egyedül.
(Végül átnyújt egy hógömböt.)
- Boldog hálaadást! Nagyon hálás vagyok, hogy te vagy nekem, Tess.
- Tudod, a hála hálát szül, Szárnyacska. Egyszerűen imádlak! Úgy imádlak!
1x08. Manny
- A név úgy jó, ha illik a viselőjéhez. A név mindig olyan, mint a viselője természete, erről még nem hallottál?
- Igazad van. Akkor legyen Nagy Piros Autó.
- Jobb ötleted is lehetne...
- Nem mindegy, mi a neve? Mindegy, minek nevezzük a rózsát, akkor is illatos, nem?
- Lehet, de a gond az, hogy sokak számára a név a fontos, nem a rózsa.
...
- A zakóján rózsa van, de itt akkor is bűzlik valami.
- A türelem rózsát terem, és nincsen rózsa tövis nélkül. Ha az ügyfél boldog, mi mosolygunk.
- Látod, Barbara, én mindig mondom, ne idegeskedj, ahogy lesz, úgy lesz. Valahogy mindig lesz, én mindig ezt mondom.
...
- Attól, akinek sok adatott, sok váratik el..
...
- Az ember nem a ruhája alapján tartozik egy családhoz.
...
- Senki sem születik sznobnak, csak azzá válik.
...
- A család attól család, hogy megteremtjük.
- Szóval maga nem IV. Harrison Archbald. Kit érdekel! A Jóisten szereti magát, és tudja kicsoda, nem számít, hogy hívják.
- Hiszen egész életemet hazugságban éltem.
- Miért? Talán most másként viselkedne, ha Brohasnak hívnák? Rosszabb ember lenne talán? Nem szeretné annyira Barbarát? Az embert nem a neve, nem a családja határozza meg. A lényegét, a jellemét az Úrtól kapta, és Ön az életével mond köszönetet az Úrnak.
- Lehet, hogy Isten ismer engem, de...
- Hoztam magának valamit. (Átnyújtja a korábban a kisfiúval készült családi fotót.) Íme egy család, amit nem a név, nem a család története tart össze, hanem az, hogy a család tagjai szeretik egymást. Harrison, ezt ne veszítse el, kérem!
- Gondolkodtam, és megvan a kocsi neve.
- Akkor mondd.
- A Kocsi.
- A Kocsi. Tetszik. Egyszerű és őszinte. A Kocsi... Legyen!
(Nevetnek.)
1x09. Ne félj! [Fear Not]
- Az emberek az idők kezdete óta írnak dalokat, festenek képeket és készítenek filmeket a mennyországról és az elképzelt túlvilágról, de a közelében sem járnak...
- Néha olyan nehéz, Tess. Elfogadni azt, aminek meg kell történnie. Hogy többet tudunk, mint az emberek, de kevesebbet, mint Isten.
- Ha az élet túl sötét, Monica, akkor a csillagokra emeljük a tekintetünket.
Monica Wayne-hez:
- A kötelesség igazi kiváltság. Az Úr magára bízott egy gyönyörű lelket, aki szereti magát, állhatatos, és soha nem bántaná magát. Miért nem szereti Joeyt? Joey azt gondolja, hogy gyűlöli őt.
Joeynak szüksége van magára, Wayne. Elveszíti a barátját, és erre most döbbent rá. Ha Serana meghal, Joey elveszíti a hitet, ami eddig életben tartotta. Segítsen Joeynak hinni, és ígérem, én is segítek magának.
Monica Joey-hoz:
- Néha nagy bátorság kell ahhoz, hogy megtartsuk az ígéretünket. Serena tudja, hogy bátor vagy! Hiszen bemerészkedtél a legsötétebb helyre, éppen ideje, hogy a csillagokba nézz.
1x10. Csupán Isten kegyelméből [There, But for the Grace of God]
Tess Monica lelkendezésére válaszul, mivel nagyon odáig volt előző küldetése sikeressége folytán:
- A túlzott büszkeség pusztulásba dönt.
- Ha nem tudod hány fok van, nem tudod mennyire kell fázni.
Pete és Zack beszélgetnek Zack rémálomból felriadása után a menhelyen:
- Rossz álmokat választasz magadnak.
- Milyen álmaim legyenek?
- Semmi értelme a múltról álmodni, inkább álmodj a jövőről valamit.
- A tengerészetnél remek dolgom volt, érted? Nekem az volt a családom. Tengerészgyalogos voltam.
- És most ki vagy?
- Azt nem tudom.
- Én tudom, ki vagy. Egy ember vagy, aki nem gondol a jövő hétre, mert igyekszik túlélni a mai éjszakát. Ha így gondolkodsz, örökre az utcán maradsz. Merj álmodozni, és ne csak arról, hogy hol alszol az éjjel! Van családod?
- Van egy öcsém, de nem beszélünk egymással. Én nem beszélek vele.
- Ha lesz 25 cented, hívd fel az öcsédet!
Tess a hajléktalanná vedlett Monicához, aki kétségbeesésében siránkozik:
- Nem kell angyalnak lenned ahhoz, hogy segíts ezen az emberen.
- Jaj, Tess, azt hittem, hogy...
- ...hogy az Úr elfordult tőled? Megígérte neked, hogy nem hagy cserben, és nem is hagy. Attól, hogy láthatatlannak érzed magad, nem vagy az. Ne add fel, kislány!
- Jaj, Tess. (Sírva átöleli Tess-t.)
- Már érted milyen, ha megfeledkeznek az emberről. Ha elvesznek tőle mindent, ami emberré tette. Mit kérnél a Jóistentől, talán ételt kérnél tőle? Vagy azt kérnéd, hogy ne fázz?
- Azt kérném, hogy emlékezzenek rám. Azt kérném, hogy valaki törődjön velem.
- Pete is ezt szeretné. Úgy viselkedtél vele, mintha csak egy gond lenne és semmi más, pedig nem az, hanem egy ember. Tudnia kell, hogy megváltozhat az élete. Ezt kell megmutatnod!
- Hogyan?
- Jöjjön rá, hogy nem büntetésből került az utcára. Tanulj meg alázatosnak lenni!
- Annyira szégyellem magam!
- Ó, a szégyenkezés nem segít. Viszont a valódi alázat magasra emel.
1x11. A hős [The Hero]
- Sok ember nem szereti az éjszaka csöndjét.
- Pedig annak is megvan a különleges szépsége.
- Hallottad már annak az embernek a történetét, aki félt az oroszlántól? Annyira félt, hogy csak futott, futott és futott, és folyton hátrafelé nézegetett, hogy lássa, lecsap-e rá az oroszlán. És mivel állandóan hátranézett, nem vette észre, mi van előtte. És egy nap, mit gondolsz, kibe botlott váratlanul?
- Az oroszlánba.
Tess és Monica a seriff fiáról, Matthewról:
- Itt egy fiú, aki ennyit tanul. De a számára fontos kérdésekre nincs válasz a könyvekben.
- Nagyon csendes és jólnevelt, de több is ennél: szomorú.
- Olyan akar lenni, amilyennek az apja akarja látni, úgyhogy még nem is tudott rájönni, milyen is valójában.
- Az apja nagyon büszke rá.
- Drágám, az egyik legveszélyesebb dolog, egy férfi, aki rossz dologra büszke.
Monica Jameshez, a hőssé vált seriffhez:
- Tudom, hogy mi hajszol téged, James. Ha elég soká hajtogatunk egy hazugságot, igazsággá válik.
- Ki vagy te?
- Angyal vagyok.
- Ó, ez remek, ez tényleg jó. Nem is tudom, hogy térdre boruljak vagy... vagy igazoltassalak.
- Nem viccelek, és te tudod ezt. Évek óta csak rohansz, a vállad fölött hátranézegetve, ettől a perctől félve. A titkok a lehető legveszélyesebb dolgok, ha közel vannak, megkínoznak, ha távolodnak, nincsenek biztonságban. És te is tudod, James, semmi nem marad örökké titokban.
(Monica megmutatja Jamesnek, hogy is történt valójában az a bankrablásos eset, amely miatt hős lett a seriff.)
- Senki nem tudta pontosan felidézni, hogy történt. De mindegy hogy próbálod titkolni, az igazság igazság marad, és Isten ismeri az igazságot.
- Sajnálom. Sajnálom.
- Isten ezt is tudja. És most itt az idő, hogy elmondd a fiadnak.
- Furcsa, hogy néha meg kell némulni ahhoz, hogy érthetően tudj beszélni.
1x12. Angyalok az éterben [Angels on the Air]
- Egy generáció sosem érti meg a következő generáció zenéjét.
- A mi munkakörünkben soha ne mondd, hogy soha. Sokszor olyasmi is megtörténik, amit lehetetlennek gondolunk.
- Az, hogy ő megbántott, még nem jogosít fel arra, hogy mindenki máson bosszút állj.
Monica Claire-hez, miután megmentette őt a rosszul üzletelő srác támadásától:
- Istennek nincs szüksége tudományos magyarázatokra.
- Istennek?
- Én angyal vagyok, Isten angyala.
- Angyal vagy... Hát ezt elég nehéz elhinni.
- Tudom. De tudod, Claire, néha elég ha mélyen a szívedbe nézel. És ha egy angyal szól hozzád, ő mindig igazat mond, és ez az igazság szól a szívedből is. A szavait nem lehet félreérteni. Ezt az igazságot én most kimondom. Nagyon szereted az anyádat, jobban mint gondolod, és valójában nem akarod elhagyni őt, de nem tudod mi mást tehetnél, mert soha nem érezted ilyen magányosnak magad.
- Nem értem, mit keresek itt. Olyat akartam csinálni, ami nagyon fáj neki. Azt akartam, hogy ő is úgy szenvedjen, ahogy én.
- Sikerült elérned. Ettől most jobban érzed magad?
- Nem.
- Claire, az életben nem lehet elkerülni a rossz dolgokat sem, néha meg fognak sebezni, de ezt nem hozhatod fel ürügyül arra, hogy te is megsebezz és megbánts másokat, mert az neked is fog fájni. Isten szeret téged, és anyádat is szereti, és fáj látni, hogy kettőtöknek mennyi fájdalma van.
- Kettőnknek?
- Ühüm. Anyádnak jó ideje szenvedés az élete. Nehézségek között próbál téged felnevelni és megvédeni, miközben megpróbálja elnyomni a fájdalmát. Igen, sokat kell tanulnia, hogy megértse az érzéseidet, de neked is sokat kell tanulnod, hogy megérthesd, vajon mit érezhet ő.
- Soha nem gondoltam arra, hogy ő is szenved.
- Minden lánygyermek életében eljön az a nap, amikor meglátja az anyját nem mint anyát, hanem mint egy másik nőt, akinek összetört a szíve. Neked most jött el az a nap.
- Talán inkább anyunak kéne egy angyal.
- Neki is van egy.
Tess Sandyhez:
- Az eskükkel óvatosnak kell lenni, mert Isten hallja.
...
Sandy Tesshez:
- Miért küldene mellém Isten egy angyalt?
- Mert azt akarja, hogy tudd, van valaki, aki sosem hagy el téged, van valaki, aki mindig szeretni fog, ez az ígérete.
...
- Az egész világ a tiéd, vár még rád karrier, vár még rád házasság, vár még rád hit, de Isten azt nem engedheti meg, hogy elhajítsd magadtól az ajándékát. Claire biztonságban van.
- Köszönöm Istenem.
- Sok szenvedésen mentél át, és jönnek még nehéz idők, de el kell határoznod, hogy minden nehézség ellenére közelebb kerültök egymáshoz, és nem egyre messzebb. Másik állást találsz, de soha többé nem lesz másik Claire.
1x13. Isten nevében [In the Name of God]
Monica és Tess egy városka felé autózva, ahol a Timmy nevű srác egykoron Tess kedvence volt. Monica lelkesen bekapcsolja az autórádiót, de Tess egyből lenyomja.
- Ahh... A változatosság az élet sója.
- A gonosz erősödik, ha a jó emberek henyélnek.
- Ezt ki mondta?
- Egy szerelmesdal.
Monica Joanhez a kórházban, meglátogatván őt az ellene irányuló merénylet utáni lábadozásában:
- Senkinek sincs annyi oka félni, mint neked, de most odakint egy egész város retteg, éppúgy ahogy te. De ha a te házad ajtaja zárva marad, mindenki a saját félelmének a foglya lesz, és azok, akik ezt tették, győznek.
... Csak egy okból élted túl ezt az esetet, Joan. Ne add fel! Isten nem azért vezérelt ide, hogy most feladd. Megpróbálod? Adj neki egy esélyt, hogy elűzze a félelmedet.
Sam és Tess, az utóbbi vezeklése helyszínén a pusztában:
- Ha szemben állsz a gonosszal, nem lehet benned gyűlölet, mert az ő gyűlölete erősebb, mint a tiéd.
- Könnyű eljutni a szeretettől a gyűlöletig, de a gyűlölettől a szeretetig nagyon nehéz, még mindig érzem. Gyűlölöm azért, amit Timmyvel tett, és Isten bocsássa meg, gyűlölöm Timet is azért, ami lett.
- De nem szabad Tim ellen harcolnod, harcolj érte, amíg rá nem ébred, hogy szeret téged, és rajtad keresztül Istent szereti.
- A fény mindig ragyog neked, csak kérned kell.
– Idézetek a sorozat 2. évadából — Klikk ide!
– Idézetek a sorozat 3. évadából — Klikk ide!
– Egyéb gyűjtött idézetek — Klikk ide!
– Jóga idézetek — Klikk ide!
Vissza a kezdőlapra
Hírek, frissítések
Sorozat